Egy monumentális festmény újjászületése - III.

2014. február 13. 17:45

Zichy Mihály (1827-1906) a Somogy megyei Zaláról származott, ahol halála után Emlékmúzeumot hozott létre a család. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb magyar művész volt Európában. A 19. századi magyar rajzművészet legnagyobb tehetsége, festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője. Grafikái, rajzai és akvarelljei által vált híressé Európa-szerte. 1847-ben ajánlással Szentpétervárra került, és a cár egyik rokonának rajztanára lett, majd 1859-től állandó státuszt kapott a cári udvarnál. Munkája révén nemcsak udvari ünnepségeken, hanem vadászatokon is részt vett. Az események jelenetei Zichy mint udvari krónikás keze nyomán maradtak fenn, sok rajzát őrzik orosz múzeumok. Az angol uralkodóház is szívesen adott munkát ízlésüknek megfelelő alkotóknak, így Zichynek is, aki az uralkodó és arisztokrata családok körében jó nevet szerzett magának.

Zichy tehetsége utolérhetetlenné fejlesztett rajzkészségében, bravúros könnyedségű, gyors vonalvezetésében mutatkozott meg. Festményein erőteljesen törekedett a fény-árnyék hatások megjelenítésére, a sötét-világos részek ellentétének színekkel való modellálására. 1874-től hat éven át élt Párizsban. Ezen időszak alatt, 1876-ban kapta a magyar államtól a megrendelést a reprezentatív nagy olajkép megfestésére. A régi vágya, miszerint a magyar államtól kapjon megrendelést, ezzel a felkéréssel teljesült, azonban egy számára idegen, nagy feladattal találta magát szemben: óriási olajképet kellett festeni a főleg kisméretű rajzok és akvarellek után. A mű elkészítésében tanítványa, az orosz udvari orvos lánya, Mary Etlinger segítette.

Festészeti fő művét, A rombolás géniuszának diadala című háborúellenes festményét a párizsi világkiállításra festette 1878-ban, melyet kicenzúráztak a kiállításról. 1881-ben visszatért Szentpétervárra, és főleg illusztrálással foglalkozott: Madách Imre: Az ember tragédiája, Arany János balladái, valamint Petőfi, Lermontov, Gogol, Puskin műveihez készített illusztrációkat. Zichy Mihályt „nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést.