Teljesen átírhatja egy koponya az emberi evolúciót

2013. október 18. 12:02 MTI, Múlt-kor

Az agykoponya kicsi, nagyjából a modern ember harmadának felel meg, megnyúlt arcrészéhez nagy fogak párosulnak. Négy másik emberelőd társaságában találták meg Grúzia fővárosától, Tbiliszitől nagyjából 90 kilométerre, a középkori Dmanisziban, mellette kőeszközök és állati maradványok hevertek szétszórva – olvasható a Science magazin legújabb számában.

A populáció röviddel azután jelent meg a Földön, hogy az Australopithecus és az előember evolúciója elvált egymástól. A tanulmány szerzői szerint a Homo habilis, a Homo rudolfensis és a Homo erectus mind ugyanahhoz a családfához tartozik, amely végül a modern ember kialakulásához vezetett. Más elméletek szerint az emberi evolúció nem fához hasonlított, amelynek törzséből több irányba hajtanak ki az ágak, hanem inkább bokorszerű volt, vagyis számos, végül zsákutcának bizonyuló faj élhetett egymás mellett meg a Földön.

Az 5-ös koponyához tartozó állkapcsot 2000-ben, míg magát a koponyát öt évvel később találták meg, majd a két részt összeillesztették. Valószínűleg az után válhatott szét a kettő, hogy az előemberre egy éhes ragadozó támadt. David Lordkipanidze ásatásvezető, a Grúz Nemzeti Múzeum igazgatója a "leggazdagabb és legteljesebb" leletegyüttesnek nevezte, amely egy lelőhelyről került elő.

A grúziai leletek annyira különböznek, hogy más körülmények között eltérő fajhoz tartozóknak tarthatnánk őket – fogalmazott a tanulmány társszerzője, Christoph Zollikofer, a Zürichi Egyetem kutatója. „Mégis tudjuk, hogy azonos időszakban és azonos geológiai térben éltek, így elvben egyetlen faj egyetlen populációját képviselik. Az öt dmaniszi egyén egyértelműen különbözik egymástól, de ezek nem jelentősebbek, mint ami egy adott népességen belül öt modern ember vagy öt csimpánz között megfigyelhető. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy a fajok közötti különbség a szabály, nem pedig a kivétel” – fűzte hozzá a kutató.

A kutatócsapat hipotézise tehát az, hogy a különböző afrikai eredetű evolúciós vonal (Homo habilis, Homo rudolfensis) helyett az egyes eltérő ősmaradványok valójában egy faj, valószínűleg a Homo erectus tagjai. A szakértők szerint ez egyben azt is sugallja, hogy korai Homo agyának kis térfogata ellenére is hamar szétszóródott Ázsiában.

A grúz előember gerince az emberéhez hasonlít, hátsó végtagja alkalmas volt hosszú utak megtételére. A hímek sokkal nagyobb testűek voltak, mint a nőstények. Viszonylag kis koponyájuk, primitív mellső végtagjuk a Homo habilisszel, valamint a sokkal kezdetlegesebb Australopithecusszal is közös vonásuk. Zollikofer szerint mivel az afrikai fosszíliákban is hasonló változatosságot tapasztaltak, feltételezhetően abban az időben egyetlen előemberi faj létezett a kontinensen. A grúz előember pedig annyira hasonlít az afrikaihoz, hogy úgy vélik, mind az afrikai, mint a grúz előember ugyanannak a fajnak a képviselője – így a kutató.