Kegyetlen mészárlás a vaskori Skandináviában

2013. október 7. 13:47 MTI

A Lund Egyetem kutatói Önland szigetén, Svédország délkeleti partjainál folytatnak ásatásokat a 2010-ben felfedezett erődítménynél. A régészeti feltárások vezetője, Helene Viktor tavaly jelentette be, hogy a helyszínen a szerencsétlenül járt lakók holttesteinek maradványaira bukkantak. A régészek azóta számos áldozat testének maradványait találták meg: egy párt hátulról vágtak le, amint ki akartak menekülni egy házból, egy test pedig az ajtóban feküdt - ismertette a Parsthorisonts.com archeológiai portál a részleteket.

"Annyi testet találtunk, hogy feltehetően egy nagyon jól szervezett, nagyon kegyetlen támadás történhetett" - mondta el Helene Wilhelmson, a régészcsoportban dolgozó, történeti csonttannal foglalkozó doktorandusz hallgató.

Másfélezer évvel ezelőtt, az úgynevezett skandináviai migrációs korszakban a holtakat rendszerint elégették és szokatlannak számít, ha ebből az időszakból elégetetlen testek maradványait találják meg. A régészeti helyszín éppen ezért fontos részletekkel szolgál az adott korszakról. A gyűrű alakú Sandby borg erődítményben csupán egyetlen házban öt holttest maradványait lelték meg és az erőd más pontjain is találtak emberi csontmaradványokat, ami arra utal a kutatók szerint, hogy további emberi maradványok is vannak az egykori falak között.

Értékes tárgyi leletek is előkerültek, ami felveti a kérdést, hogy a támadók miért nem rabolták el azokat, de ugyanakkor azt is megerősíti, hogy a helyszínen azóta sem fordultak meg kincsekre vadászó fosztogatók. Az ásatások jelenlegi szakaszában még csupán néhány házat tártak fel, de a régészek úgy vélik, több száz ember élhetett az erődítményben. Nicolo Dell'Unto, a Lund Egyetem régésze elkészítette a régészeti helyszín háromdimenziós modelljét, amely rekonstruálja, hogyan zajlott le a támadás és a tömegmészárlás.

"A 3D-s modellezés egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy egyszerre láthassunk minden holttestet akkor is, amikor a csontvázakat már egymás után mind kiemelték" - fogalmazott Nicolo Dell'Unto. Egyelőre nincs rá magyarázat, hogy miért maradt érintetlen másfél ezer évig az egykori erődítmény. Egy feltételezés szerint a mészárlás után tabunak tekintették a helyet, ám a régészek remélik, hogy pontosabb magyarázatot kapnak a helyszín teljes feltárásával. Wilhelmson szerint az ásatásokon a migrációs korszak egy napja tárul a kutatók szeme elé, ami egészen egyedülálló.