Forradalmi események tanúja volt a Brandenburgi kapu
2013. június 24. 08:54
Hitler hatalomra jut
A nemzetiszocialisták üstökösszerű felemelkedése (az NSDAP 1928-ban 2,6 százalékot kapott, két évvel később 18,3-t, 1932 júliusában pedig már Adolf Hitler pártja adta a legerősebb parlamenti frakciót, a szavazatok 37,4 százalékát megszerezve) és a Paul von Hindenburggal folyó hatalmi vetélkedés után az elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki birodalmi kancellárrá. A kinevezés éjszakáján a kancellár tiszteletére fáklyás menetet rendeztek Berlinben, több ezer rohamosztagos (Sturmtruppen) és SS-tag haladt át a Brandenburgi kapun az elnöki palota felé, ahol a Führert és a magas rangú náci tisztviselőket fogadták, megadva az elkövetkező évek nagyszabású tömegrendezvényeinek propagandisztikus hangulatát.
A második világháború hatalmas pusztítást vitt végbe Berlinben, a Brandenburgi kapu azonban – bár itt-ott keletkeztek károk benne – jórészt sértetlen maradt. Az egyik legutolsó közös erőfeszítés jegyében a kelet-és nyugatnémet hatóságok helyreállították a kapu sérült részeit. A kelet-berlini városi tanács azonban eltávolíttatta a vaskeresztet és a sast a quadrigáról, mivel ezeket a porosz militarizmus szimbólumának tekintették. Áthaladni így sem lehetett rajta, 1961. augusztus 13-a, azaz a berlini fal felépítése után az építményt csak a keletnémet határőrök közelíthették meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
