Az elsüllyedt város feltárja titkait

2013. június 14. 08:51

A szerencsétlenül járt Héraklion egykoron virágzó kikötőváros volt. Még a fáraók idejében, i. e. 12. század környékén épülhetett, legalábbis ekkor említették először a források. Később, az i. e. 5. században Hérodotosz is írt a forgalmas tengerparti településről, ahová a görög történetíró szerint a világ legszebb asszonya, a spártai – később trójai – Helené is elutazott szerelmével, Parisszal.

2001-ig semmilyen fizikai bizonyíték nem állt a kutatók rendelkezésére a Herkulesről elnevezett városról, amikor Franck Goddio francia régész bele nem botlott néhány olyan leletbe, amelyek később a század egyik legnagyobb régészeti szenzációjához vezettek el. A kutató Napóleon 1798-as nílusi csatában elsüllyedt hadihajóit kereste a térségben, de ekkor valami még fontosabbat talált az Abukiri-öbölben, Alexandriától 30 kilométerre északkeletre.

A felfedezések között találhatjuk az egyiptomi Ízisz, Hápi isten, egy ismeretlen fáraó monumentális és több egyiptomi isten kisebb szobrait is. Ezeken kívül felfedezték az „egyiptomi Westminstert”, vagyis azt a templomot, ahol Kleopátrát koronázhatták meg. Itt több tucat szarkofágot és mumifikált áldozati állatot találtak, továbbá több amulett is előkerült, amelyeket Ízisznek, Hórusznak és Ozirisznek ajánlottak, illetve több külföldi kereskedő személyes tárgyaira is rábukkantak az iszapban.

Héraklion fontosságát az is mutatja, hogy eddig 64 korabeli hajót találtak a kutatók, továbbá nem kevesebb mint 700 horgonyt fedeztek fel a tengerfenéken. Az aranyból, bronzból, kőből és ólomból készült érmék pedig alátámasztják azt a tényt, hogy a település a Földközi-tenger keleti medencéjének egyik legforgalmasabb és valószínűleg az egyik legjövedelmezőbb kereskedelmi állomása lehetett. Szerepéhez nagyban hozzájárult kedvező földrajzi fekvése, mesterségesen kialakított csatornarendszere, amely felgyorsította a kereskedelmi ügyletek menetét és növelte a kikötő kapacitását.

Herkules városának jelentőségét a késő klasszikus időszakban elhomályosította a szomszédos város, Alexandria, amely i. e. 312-ben vált Egyiptom, illetve a Ptolemaida Birodalom fővárosává. Később mindkét város római uralom alá került, majd valamikor a középkorban, a 6-8. század környékén Hérakliont elnyelte a víz.

Balra az ismeretlen fáraó szobra, jobbra Frank Goddio egy sztélé mellett

Valaha egy szentély volt

Egy hatalmas gránitszobor lábát méri a búvár az Abukiri-öbölben

Ízisz és Hápi

Több mint egy évezrede a víz alatt

Földrengés okozhatta a város vesztét

Több kilométerre a mai partvonaltól