Kádárék Bartók újratemetésével akarták megosztani az emigrációt
2013. május 10. 14:01
Bartók Béla hamvait – több, mint huszonöt évvel azután, hogy a hazahozatal ötlete hivatalosan felmerült – 1988 nyarán szállították haza az Egyesült Államokból, és helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben.
Az újratemetések kora
1945. szeptember 26-án a New York-i West Side Hospitalban, 64 éves korában, hosszas betegeskedés után elhunyt Bartók Béla. A világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató a nácizmus térhódítása elől 1940 őszén emigrált az Egyesült Államokba. A magyarországi kaotikus viszonyokról érkezett riasztó hírek hatására a háború befejezését követően sem tért vissza, bár egyik levelében ezt írta: „szeretnék hazamenni, de végleg...". Ez a vágya csak jóval halála után teljesült, hamvainak 1988. július 7-i újratemetésével.
Magyarország viharos 20. századi történelmét - némi túlzással - az újratemetések korának is nevezhetnénk. Ha az idegen földön, száműzetésben elhunyt neves magyar személyiségek itthoni újratemetését (a teljesség igénye nélkül) számba vesszük, tekintélyt parancsoló névsor áll össze. Időrendben a sort II. Rákóczi Ferenc hamvainak Isztambulból való hazahozatala nyitotta meg 1906-ban. (Kossuth Lajos 1894-es temetését azért nem említjük, mivel Torinóban, ahol elhunyt, nem temették el, a hamvait egyenesen Budapestre szállították.) Ezt követte 1962-ben a hét évvel korábban, Angliában elhunyt Károlyi Mihály újratemetése. A rendszerváltás körüli évek számos egykori emigráns hamvainak hazahozatalára adtak alkalmat: 1988 - Bartók Béla; 1990 - Kéthly Anna; 1991 - Jászi Oszkár, Mészáros Lázár, Mindszenty József; 1993 - Horthy Miklós, Kállay Miklós.
Az alábbiakban Bartók Béla újratemetésének előzményeit foglaljuk össze röviden. A levéltárban található külügyi iratok tanúsága szerint a hamvak hazahozatalának gondolata már a hatvanas évek elején felvetődött. A Magyarországon élő özvegy, Pásztory Ditta és ifj. Bartók Béla levélben fordultak Kádár Jánoshoz, kérve, hogy a magyar kormány intézkedjen a hamvak hazaszállításáról. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1963. augusztus 27-i ülésén hozzájárult ehhez. A hazahozatal terve minden bizonnyal az Egyesült Államokban élő Bartók Péternek - Bartók Béla kisebbik fiának - az ellenzése miatt bukott meg.
Az ötlet több mint másfél évtized múlva merült fel ismét, a közelgő 1981-es Bartók-centenárium kapcsán. A hatalom részéről olyan sanda meggondolások is felmerültek, hogy az újratemetéssel megosztják a nyugati magyar emigrációt, elősegítve - amint egy feljegyzés írja - „a szülőföldhöz lojális emigráció leválását a szélsőjobboldalról". 1979 decemberében Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségének főtitkára Szántó Miklós társaságában megbeszélést folytatott ifj. Bartók Bélával, aki jelezte, hogy mostohaöccse, Bartók Péter mindig is ellenezte a hamvak hazahozatalát. Ő maga azonban - ha a család a hazaszállítás mellett dönt - szívesen részt venne a lebonyolításban, az eljárás New York-i szervezésében és kísérné a koporsót is. A Farkasréti temetőt ajánlotta a hamvak elhelyezésére, ahol a Bartók-család több tagja is nyugszik. Kifejtette, hogy a temetésen olyan típusú embernek kellene beszélnie, mint Illyés Gyula. Javasolta, hogy minél előbb szerezzék meg Pásztory Ditta írásos hozzájárulását. A Művelődési Minisztérium és a Külügyminisztérium a következő évben kezdeményezte a hamvak hazahozatalát, amely ezúttal is főként Bartók Péter ellenzése miatt hiúsult meg.
Az újabb terv Bartók halálának közelgő 40. évfordulója alkalmából született. Kocziha Miklós New York-i főkonzul 1984. január 26-án a helybeli Juilliard Zeneiskolában a Magyar Népköztársaság ajándékaként átadta Bartók Béla fejszobrát. A ceremónián jelen volt ifj. Bartók Béla is, akinek tiszteletére a főkonzul vacsorát adott. Kocziha felvetette a hamvak hazaszállításának gondolatát, de meglepetésére vendége negatívan viszonyult az ötlethez. Ifj. Bartók Béla elmondta, hogy tapasztalatai szerint nemzeti nagyjaink sírjai elhanyagoltak a Kerepesi temetőben, és szerinte édesapja hamvainak nyughelyére is ez a sors várna. Véleményét arra alapozta, hogy apja emlékére nem hoztak létre Magyarországon olyan nemzetközi társaságot, mint például Liszt Ferenc vagy Kodály Zoltán esetében. Nem tudjuk pontosan, ezenkívül mi motiválhatta még ifj. Bartók Bélát korábbi álláspontjának megváltoztatásában. Lehetséges - amint erre az iratokban találunk is közvetett utalást -, hogy a zeneszerző nagyobbik fia (másokkal együtt) ekkor úgy vélte: a hamvak hazahozatalával Bartók Bélát „nemzetiesítenék", holott éppen ellenkezőleg, „nemzetköziesíteni" kellene.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
