Közös sírhelye volt a keresztényeknek és a pogányoknak Britanniában

2013. május 3. 18:12

A sírokat valószínűleg i. sz. 300 körül alakították ki, és a holttestek mellett néhány személyes tárgyat is megőriztek az utókor számára: a régészek hajtűt, gyűrűt, övcsatokat és lábbelik maradványait találták meg a sírokban. Az egyik gyűrűn az „IX” szimbólumot vélték felfedezni, amely vagy egyéni jelentést hordoz, vagy egy egyszerű díszítésről van szó, de a legvalószínűbb, hogy egy kora keresztény szimbólumra utalhat, például Jézus Krisztus görög monogramjára: ióta (i) és khi (x).

A szakemberek számára megdöbbentő volt, hogy a keresztény sírok mellett pogány temetkezési helyeket is találtak. Összesen 13 csontvázat tudtak megkülönböztetni a kutatók. „Új bizonyítékot találtunk arra a szokásra nézve, hogy a római kori Leicester városfalain kívül is folyt temetkezés a 3-4. században” – mondta John Thomas ásatásvezető. „Mivel a római jog megtiltotta a települések határain belüli temetkezést, így hamar kialakult az a gyakorlat, hogy a forgalmas utak mentén helyezték örök nyugalomra szeretteiket a korban. A most feltárt sírok is erre a tendenciára utalnak, ugyanis az ókori Leicester déli városkapujától mintegy 130 méterre, az Oxford felé vezető úton találtuk meg a sírokat” – tette hozzá.

A városban korábban fellelt sírok közül a legtöbb keleti tájolású. A most feltárt 13 sír a kor, a nem és a tájolás szempontjából is vegyes képet mutat, ráadásul szokatlanul sok a maradványok mellett megtalált személyes tárgy is. A keleti tájolású, minden bizonnyal keresztény sír – ahol az „IX” feliratú gyűrűt is megtalálták – mellett lévő sírgödrök különböző hitvilágú, pogány vallásokra utalnak. „Az egyik észak-déli irányú sírban az elhunytat oldalára fektetve, magzatpózban, fej nélkül temették el, a lábai mellett pedig két kerámiaedény állt, ami a túlvilági utazáshoz volt szükséges. Mindez erős pogány rítusok létére utal, valószínűleg ebben az időben még lehetőségük volt a különböző hitű embereknek, hogy egy helyen nyugodjanak” – magyarázta a brit régész.

Az ásatások ugyanakkor későbbi korokra utaló leleteket is szolgáltattak a régészek számára, akik ezáltal pontosabb képet kaptak a középkori Leicester déli külvárosának képéről, továbbá tárgyi leletek kerültek elő a 12-13. századi bányákból, illetve a szeméttároló gödrökből. „Az ezekben a gödrökben megtalált kerámia-, csont- és egyéb maradványok rengeteg információt szolgáltattak, s általuk pontosabb képet tudunk festeni a városrész középkori életéről” – fejtette ki Thomas. „Mindemellett egy hosszan elnyúló, 17. századi védelmi árokra is rátaláltunk, amely a város védelmi rendszeréhez tartozhatott az angol polgárháború idején” – tette hozzá a kutató.