Megfejtették a maja festék receptjét
2013. április 4. 12:24
Bár a korábbi kutatások során már sikerült azonosítani a híres maja-kék alkotóelemeit, spanyol kutatók újabb pigmentet mutattak ki az időtálló festékben.
A maja-kék sokkal tartósabb volt, mint az ismert természetes festékek és pigmentek, sokáig azonban sem előállítási módja, sem az összetétele nem volt ismert. A festék ellenállt az időnek, a savnak, az időjárásnak, a biológiai lebomlásnak, ahogy a modern kémiai oldószereknek is. Korábbi kutatások során sikerült azonosítani két alkotóelemét, az indigókivonatot, valamint egy fehér agyagfélét.
A maják a falak, a kódexek és az agyagedények mellett a festéket a rituálék és vallási szertartások során használták: az áldozati tárgyakat és személyeket kékre festve áldozták fel Chac esőistennek, víznyelőbe lökve őket. Az első, a mai napig megmaradt festéknyomok 1700 évesek, és 1931-ben a Chichen Itza-i régészeti helyszínen fedezték fel őket.
„Egy másik pigmentet is azonosítottunk a mintákban, a dehidroindigót, amely valószínűleg az indigó oxidálódása során jött létre, mikor a maja-kéket előállító hőnek tették ki” – közölte Antonio Doménech, a Valenciai Egyetem kutatója, majd hozzátette: az indigó kék, a dehidroindigó pedig sárga, így a két festékanyag jelenléte igazolhatja a maja-kék többé-kevésbé zöldes tónusát.
Amerikai kutatók 2008-ban bejelentették, hogy a kopálgyanta lehet a maja-kék harmadik titkos összetevője. Vizsgálatuk egy füstölő égetésére használt, a festék nyomait tartalmazó tál tanulmányozásán alapult, a spanyol szakemberek azonban elvetették kollégáik eredményét.
A Doménech vezette kutatócsapat jelenleg azon – a maja-kék tartósságát biztosító – kémiai kötéseket elemzi, amelyek a festék szerves összetevőjét (indigó) a szervetlennel (agyagásvány) kötik össze – olvasható a Microporous and Mesoporous Materials tudományos folyóirat egyik korábbi számában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
