Számadás a tálentomról - Karinthy a PIM-ben
2013. április 3. 13:48
Karinthy-ábrázolások, -relikviák, -kéziratok, valamint korhű, 20. század elejéről származó iskolai tárgyak és az írót egykor megihlető technikai eszközök láthatók a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a március 28-án megnyílt Karinthy Frigyes-emlékkiállításon. A Számadás a tálentomról című, december 31-ig látogatható tárlat Karinthy Frigyes életének állomásait vázolja fel a rá jellemző témakörök segítségével.
A kiállítás Karinthy Frigyes legendákkal övezett alakját, sokszínű és gazdag életművét kívánja megszólaltatni, nézőpontnak választva az állandó szellemi készenlét, az örök megfelelni vágyás, a számadás gondolatkörét. Ha e látószögből tekintünk Karinthy írásaira, érthetőnek látszik tudásszomja és az a gyermekkorából magával hozott, romantikus, fantasztikus regényeken táplált, szatirikus élclapok olvasásán edzett kétkedő kíváncsiság, s a kora technikai vívmányai iránti nyitottság, amellyel írásaiban gyakran a múlt és jelen, jelen és jövő, valóság és képzelet határvidékét vizsgálja. Az olykor abszurdba csapó fantáziák és álmok, a köznapi viselkedés érzékeny lélektani megfigyelése, a vitatkozás elementáris igénye, emellett stiláris túlzások, sűrítések és elhallgatások, s még számtalan, máig megfejtetlen titok járulhatott hozzá ahhoz a kesernyésen humoros Karinthy-nyelvezethez, amelyen az író legjobb műveiben hozzánk szól.
A tárlaton sor kerül az életút alapvető állomásainak felvázolására, Karinthy-ábrázolások, Karinthy-relikviák, kéziratok, valamint korhű, 20. század elejéről származó iskolai tárgyak, illetve az írót egykor megihlető technikai eszközök bemutatására. Mindez olyan művek szövegeivel kísérel meg párbeszédet folytatni, mint az Így írtok ki, a Tanár úr kérem, a Találkozás egy fiatalemberrel, Én és énke, Utazás a koponyám körül, Méné tekel, Számadás a tálentomról. Az írásokból vett idézeteket a Gyermekkori naplók soraival és az Együgyű lexikon szatirikus Karinthy-meghatározásai teszi – mintegy görbe tükröt tartva – még érzékletesebbé. Viaszlemezen megőrzött hangfelvételről hallhatjuk az író hangját, alakját pedig több, az utóbbi évtizedekben nem vetített mozgófilmkocka is megidézi. A látogatók végül különféle számítógépes és mechanikus játékokon tehetik próbára saját nyelvi leleményességüket, tesztelve, hogy mennyire ismerik az író nyelvi játékait, irodalmi paródiáit.
A látogatók megtekinthetik annak a repülőgépnek a modelljét, amellyel az író is repült barátjával, a fiatalon elhunyt Wittman Viktorral, illetve egy léghajót is. Ez utóbbi a gyerekkori olvasmányaira és az Utazás a Merkúrba című könyvére utal. Egy kis moziteremben pedig korabeli amatőr filmek és filmhíradó részletek láthatók Karinthyról. A kiállításon meghallgatható Karinthy Frigyes hangja, az író a Méné, tekel című verset mondja el, egy telefonkagylóba pedig bejelentkezik: „Halló, itt Karinthy Frigyes, költő, a huszadik századból!" Egy másik szegletben pedig egy magyar nótát énekel. A kiállítás az Utazás a koponyám körül világával zárul, itt az agyműtét eszközeit, Karinthyról készült röntgenképet, lázlapját láthatják a látogatók, de kiállították az író híres táskáját is, amelyben a kéziratait hordta. Itt tekinthető meg Rippl-Rónai József Karinthy-portréja is.
2013. március 29-től december 31-ig
Petőfi Irodalmi Múzeum
A kiállítást rendezte: Kovács Ida irodalmi muzeológus
1053 Budapest, Károlyi u. 16.