A leghíresebb brit régészeti felfedezések
2012. november 22. 16:41
Az Indus-völgyi civilizáció
Az ókor egyik leghatalmasabb birodalma az Indus-völgyi, más néven Harappa-civilizáció volt. A régészeti leletek tanúsága szerint az i. e. 4. évezred folyamán jelentek meg az őslakosság településein a nyugati és déli irányból érkező bevándorlók; a birodalom – amely a mai India, Pakisztán, Irán és Afganisztán területére terjedt ki – fénykorát i. e. 2500 és i. e. 1700 között élte. Ekkor itt lakott a világ népességének mintegy tíz százaléka, azaz ötmillió ember. A völgy két legnagyobb városa – a mai Pakisztán területén lévő (a képünkön is látható) Harappa és Mohendzsodáró – az 1920-as években Sir John Hubert Marshall ásatásai során kerültek napvilágra, aki 1902 óta a brit indiai közigazgatás régészeti főigazgatójaként tevékenykedett. A nevéhez fűződik az ókori műtárgyak katalogizálására és megőrzésére irányuló program kidolgozása is.
Négyezer évvel ezelőtt a Nyugat-Indiától Észak-Afganisztánig húzódó Indus-völgyi civilizáció több mint 680 ezer négyzetkilométeren terült el, s ezzel kétszer nagyobb területet foglalt magába, mint az egyiptomi birodalom és Mezopotámia együttvéve. Az indusi műtárgyak a legkorábbi írásos feljegyzésekről tanúskodnak, a harappai múzeumban látható szövegtöredék például 4400 éves, de még ma is vannak olyan írásos emlékek, amelyeket a fejlett technika ellenére sem sikerült megfejteni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
