Műkincsek a svájci katonai bunkerekben?
2012. november 16. 12:06 MTI
A bunkerek kész megoldást kínálnak
A művészeti beruházások növekvő vonzerejét jól mutatja, hogy a 2000-es évtized közepétől kezdve egyre több képzőművészeti befektetési alap jön létre. Liberman közlése szerint ma már mintegy 45 ilyen alap létezik összesen egymilliárd dollár értékű tőkével, és több más is előkészületben van. Ezek a befektetési formák komoly szerepet játszottak abban, hogy a 2008-as bankcsőd után a globális művészeti piac magához térhetett. A talpra állás jele, hogy májusban 120 millió dolláros rekordáron adták el Edvard Munch A sikoly című képének egyik változatát.
Nicholson feltárta, hogy az aukciós házak és a képkereskedők tavalyi összesített eladásai becslések szerint 55 milliárd dollárt (több mint 12 billió forintnyi összeget) tettek ki, ami megközelítette a válság előtti, 60 milliárd dolláros rekordot. A műkincseket tároló cégek új létesítmények építésével reagáltak a váratlan fejleményre. A genfi szabadkereskedelmi övezetben működő egységet bővítik, Luxemburgban pedig 2014-re ütemezték be egy új tároló átadását. A használaton kívüli svájci bunkerek azonban kész megoldást kínálnak, annál is inkább, mivel az alpesi ország eleve nagy tapasztalattal rendelkezik a gazdag emberek vagyontárgyainak diszkrét kezelésében és a műalkotások őrzésében.
A Swiss Data Safe cég, amely a svájci Amstegben található, már sikeresen raktárrá alakított át egy katonai létesítményt. Az eredetileg a svájci kormány számára - atomháború esetére - épített óvóhelyen ma festményeket, aranyrudakat és számítógépes adatokat őriznek. A példa ragadós: a brit Tate Galéria egyes festményeket a Londontól délnyugatra lévő Hampshire területén egy használatból kivont rakétatárolóban helyezett el. Szakértők szerint egy bunker megvásárlása és átalakítása olcsóbb is lehet, mint új specializált páncéltermet építeni.