Múlt-kor.hu

Elveszett királysírok

2012. szeptember 18. 12:38

Nagy Sándor, a hódító

A makedón király 13 éves regnálása alatt a világ egyik legnagyobb birodalmát hozta létre, amely a Balkántól Indiáig terjedt. I. e. 323-ban birodalma fővárosában, Babilonban éppen egy Arab-félsziget elleni inváziót tervezett, amikor júniusban megbetegedett. Hellász legjobb orvosai vették körül, de ők is tehetetlenek voltak. A 33 éven át uralkodó Alexandrosz szervezete nem bírt ellenállni az őt megtámadó kórnak, amely tüdőgyulladás, malária, nyugat-nílusi vírus vagy májzsugor lehetett. Az állandó fizikai igénybevétel, a mértéktelen alkoholfogyasztás igen megviselték Nagy Sándor amúgy erős szervezetét.

Két évig készítették fényűző halottaskocsiját, amelyen Nagy Sándor aranyszarkofágba és aranyládába helyezett, lila köntösbe öltöztetett mumifikált testét Aigaiba, a makedón fővárosba vitték. A temetési menetet i. e. 321-ben, Szíriában Ptolemaiosz, Nagy Sándor hadvezére tartóztatta fel. Az i. e. 305-ben I. Ptolemaioszként Egyiptom királyának kikiáltott uralkodó erőszakkal Egyiptomba vitette Alexandrosz testét, és Memphiszben temettette el.

Később, az i. e. IV. század végén vagy az i. e. III. század elején (I. Ptolemaiosz vagy fia és örököse, II. Ptolemaiosz uralkodása alatt) Nagy Sándor testét memphiszi sírjából Alexandriába vitték, ahol újra eltemették a város központjában lévő királyi negyedben, a Szoma Mauzóleumban. Ezután Ptolemaiosz Philopator (i. e. 222-205) Alexandrosz testét dinasztiájának többi, külön-külön eltemetett ősével egyetemben Alexandriában, egy közös mauzóleumban helyeztette végső nyugalomra. Nagy Sándornak tehát legalább három sírhelye volt két egyiptomi városban, de még egyiket sem találták meg.

Az írásos források szerint a harmadik sír Alexandria észak-déli és kelet-nyugati főutcájának kereszteződésénél található. Sztrabón arról számolt be, hogy IX. Ptolemaiosz (i. e. 116-107) az arany helyére üvegszarkofágot tettetett - valószínűleg beolvasztatta az aranyat, hogy a pénzt verethessen belőle. Octavianus nem sokkal Kleopátra öngyilkossága után, i.e. 30-ban ellátogatott Alexandriába, ahol úgy tartják, hogy látta Nagy Sándor testét, virágokat helyezett a sírra, és egy arany fejdíszt tett Alexandrosz mumifikálódott fejére.

A sír utolsó ismert látogatója Caracalla császár volt. A sírt 270 után, az Aurelianus uralkodása alatt pusztító zavargások közben megrongálhatták, esetleg ki is fosztották. Ha hihetünk a forrásoknak, az i. sz. IV. században már nem ismerték a sír helyét. Hiteles arab kútfők, mint Ibn Abdel Hakam (871), Al-Massoudi (944), és Afrikai Leo (XVI. század) még arról számolnak be, hogy látták Nagy Sándor sírját, de egyikük sem nevezte meg a pontos helyét.

Nagy Sándor állítólagos szarkofágja

A 19-20. században több mint száz kutatást indítottak a legendás uralkodó sírjának felfedezésére, ám egyik sem zárult megnyugtató eredménnyel. A képen is látható Nagy Sándor állítólagos szarkofágját Szidón mellett fedezték fel, s az isztambuli Régészeti Múzeumba szállították. A kutatók azért gondolták, hogy a makedón királyhoz köthető tárgyat találtak, mert bár nem tartalmazta Alexandrosz maradványait, külső domborművein Nagy Sándor perzsák elleni hadjárata elevenedik meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	Elveszett királysírok

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra