3300 éves égetett búzát találtak a termékeny félhold egyik városában
2012. július 26. 10:13
Az izraeli Héber Egyetem kutatócsapata 14 búzával teli korsót tárt fel. A régészek a 3300 éves égetett búzával telt edényeket a felső-galileai Tel Hatzor Nemzeti Park ásatási helyszínén fedezték fel.
A jeruzsálemi Héber Egyetem és az Israel Nature and Parks Authority (INPA) kutatócsapata 14 darab búzával megtöltött korsót talált a Tel Hatzor Nemzeti Park Hatzor nevű városa egy monumentális, palota jellegű épületének tároló helyiségében, amely az ún. kánaáni időszakból (i.e. 3000-2000) származik, közölte az INPA. A tárolóeszközök teljes kiásását követően a kutatók laboratóriumokba szállítják őket, a palotát pedig még a következő ásatási szezon előtt alaposan át fogják vizsgálni.
A Tel Hatzor Nemzeti Park régészeti ásatásait a Héber Egyetem és az Israel Nature and Parks Authority már évtizedek óta közös együttműködésben végzi. Az INPA munkatársának elmondása szerint az izraeli helyszín 2007-ben kapta meg a világörökségi státuszt.
„Hatzor virágzását a közép-kánaáni időszakban (i.e. 1750 környékén) és az i.e. 900 körüli évtizedekben élte, ekkor hozták létre Izrael legnagyobb korabeli erődített rendszerét” – mondta Dr. Zvika Tsuk, az INPA vezető régésze. „A település az ún. termékeny félhold egyik legfontosabb pontja volt, amely jelentős kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Babilon és Asszíria városaival; a bronz termékekért cserébe jelentős mennyiségű ón érkezett a településre” – tette hozzá.
Az 1950-1960-as évek ásatásait – Tsuk elmondása szerint – a Masada és Megiddo városok felfedezéséről is híres Yigael Yadin végezte. A bibliai leletekről nevezetes Megiddo és Beersheba településeket is magában foglaló Nemzeti Park nagyrészt Yadin munkásságának köszönhetően kapta meg a világörökségi címet.
„A Hatzorban épült vízrendszer az ország az egyik legnagyobb és legcsodálatosabb építménye, és bárki, aki tovább folytatja a helyszín vizsgálatát, egyre több és több titkot és részletet deríthet fel Izrael múltjából” – fejtette ki véleményét a régészeti vezető.
Amnon Ben-Tor, a Héber Egyetem professzora szintén dicsérte Yadin munkásságát, megjegyezve, hogy kutatásait követően a további ásatásokat 1990-ig beszüntették. „Azóta minden nyáron Tel Hatzor és Izrael kánaáni időszakbeli történetének egy újabb szegletét tárjuk fel, amely a zsidó nép életének egyik legjelentősebb monumentumait foglalja magában” – mondta Ben- Tor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
