Jobbra tarts!
2012. július 13. 12:06
Amikor a jobb oldali közlekedés kérdését a magyar minisztertanács 1941 májusában napirendjére tűzte, akkor az európai szárazföldön Magyarország volt az egyetlen, ahol a közúti forgalomban a balrahajtás volt a kötelező.
Napjainkban a kontinensen evidensnek tekintjük, hogy a közutakon a jobb oldalon közlekedünk, ennek megfelelően balról előzünk és balra nézünk először, ha lelépünk az úttestre. A Brit-szigeteken, egykori brit gyarmatokon és a szigetországok többségén ennek fordítottja, azaz a bal oldali közlekedés van érvényben.
A közúti közlekedés szabályozására a motorizáció mind nagyobb mértékűvé válása miatt került sor. Az egyes államok külön rendeletben szabályozták a területükön a közlekedési rendszabályokat, nem volt ez másként Magyarországon sem, ahol az 1890. I. törvény 107. § értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni.” Egységes, országos hatáskörű szabályozást a 250.000/1929. számú belügyminisztériumi rendelet jelentett, amely gyakorlatilag a mai KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása) elődjének tekinthető, amely még szintén a bal oldali közlekedésen alapult. Magyarországon a jogszabályok értelmében tehát az út bal oldalán közlekedtek a járművek a közúti közlekedés megindulása óta.
Mint azt az alábbi 1941. májusi minisztertanácsi jegyzőkönyvből is láthatjuk, a kormányzat célja a jobb oldali közlekedés bevezetésével az európai országokkal szemben meglévő idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrány megszüntetése volt. Mellettük azonban további okként jelent meg, hogy az 1941. május 6-ai ülés időpontjára az ország jelentős területi gyarapodáson esett át. Nemcsak az első bécsi döntéssel visszacsatolt Felvidék (1938. november) tartozott Magyarországhoz, de az 1939 márciusában visszafoglalt Kárpátalja és a második bécsi döntés értelmében megszerzett Észak-Erdély is, nem is beszélve az 1941. áprilisi délvidéki bevonulásról.
Nyilvánvaló, hogy az anyaország és a többi terület közúti közlekedésében is gondot okozhatott az eltérő hajtás rend. Előre látható volt, hogy az átállás költségei kifejezetten magasra rúgnak: az autóbuszok átépítése, a buszmegállók és a várócsarnokok áthelyezése, jelző táblák cserélése az előzetes számítások szerint 9 millió pengőt tettek ki. A kormány tagjai elvileg hozzájárultak a jobb oldali közlekedésre való áttérésre, azaz a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztése zöld utat kapott.
Oross András teljes cikke a kapcsolódó dokumentumokkal a MOL-on