236 éve független az Egyesült Államok
2012. július 4. 14:00
1776-ban ezen napon nyilvánította ki függetlenségét a 13 amerikai gyarmat. Az államok bejelentették igényüket egy szabad és független állam megalakítására, melynek joga és hatalma van `háborút viselni, hadat üzenni, szövetségeket kötni, kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni és minden egyéb olyan dolgot megtenni, melyet a független államok jogszerűen tehetnek`.
A második kontinentális kongresszus határozata után két nappal, miszerint Amerika szakadjon el az angol anyaországtól, Nagy-Britanniától, a 13 észak-amerikai gyarmat tizenkét igen szavazattal elfogadta a Thomas Jefferson által szövegezett Függetlenségi Nyilatkozatot. A tizenharmadik állam, New York néhány nappal később adta beleegyezését. Augusztus elejéig szinte mind az ötvenöt Philadelphiában ülésező kongresszusi küldött aláírta az állami függetlenség dokumentumát.
A tizenhárom volt brit gyarmat: Massachusetts, New Hampshire, Rhode Island, Connecticut, New York, New Yersey, Pennsylvania, Dalaware, Maryland, Virginia, Észak- és Dél-Karolina és Georgia alkotja ettől kezdve az Amerikai Egyesült Államokat. Az államok bejelentették igényüket egy szabad és független állam megalakítására, melynek joga és hatalma van `háborút viselni, hadat üzenni, szövetségeket kötni, kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni és minden egyéb olyan dolgot megtenni, melyet a független államok jogszerűen tehetnek`.
A nyilatkozat fáradságos tárgyalások után született meg. A Karolina és Virginia államok által benyújtott javaslat hatására, miszerint szakadjanak el Nagy-Britanniától, a kongresszus bizottságot nevezett ki, melynek John Adams, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Robert Linvingstone, és Roger Sherman is tagja volt, s megbízta azt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásával.
A nyilatkozatban a megbízás szerint részletesen ki kell fejteni a Nagy-Britanniától való elszakadás okait. Az emberi jogok megfogalmazása "az egyén elidegeníthetetlen jogai"-ról Virginia állam nyilatkozatából származik. Ebben az időpontban a függetlenségi háború már egy éve tartott (lexingtoni csata, 1775. április 19.). III. György angol király 1775 augusztusának végén az összes amerikai gyarmatot "koronaellenes" lázadással vádolta meg, és 1776. március 1-i hatállyal megtiltotta, hogy a gyarmatok idegen országokkal kereskedjenek.
Június elején a meghatalmazottak kongresszusa jóváhagyta az ún. "Olive Branch Petiton"-t, amelyben békés szándékaikat hangsúlyozzák és a király védelmét kérik a parlament és a minisztériumok által rájuk erőszakolt elnyomás és az adók ellen. Egyidejűleg a kongresszus közös hadsereg felállítása mellett döntött. A különálló gyarmati hadseregeket George Washington parancsnoksága alatt egyesítették (1776). Az amerikai függetlenségi mozgalom a bostoni "teadélután"-nal kezdődött (1773. december 16.), amikor amerikai telepesek - tiltakozásul a felemelt különadó ellen - a vízbe dobták az angol teaszállítmányt.