Igaz lehet Sába királynőjének története

2012. június 25. 08:52

Sába királynője – akit Etiópiában Makedának hívtak – a Bibliában és a Koránban is előfordul. A Szentírás szerint Sába királynője Izrael akkori királyának, Salamonnak bölcsességéről hallva felkerekedett meglátogatni őt. A királynő gyógynövényekkel, fűszerekkel és arannyal megrakodva érkezett Salamon udvarába, ahol rengeteg időt töltött találós kérdéseket téve fel az uralkodónak. A király minden kérdésre jól válaszolt, így Sába királynője előtt bebizonyosodott Salamon híres bölcsessége.

Az etiópiai hagyomány szerint kapcsolatuk ennél mélyebb volt: Makeda fia, I. Menelik, Etiópia első császára állítólag Salamon király leszármazottja volt. Azt nem tudni, hogy a történet igaz-e, de egy új kutatás azt állítja, hogy az etiópiaiak nagyon szoros kapcsolatban állnak bizonyos Afrikán kívüli csoportokkal. Néhány etiópiai genomja ugyanis 40-50 százalékban közelebbi kapcsolatban áll a kontinensen kívül élő népekével – állítja Toomas Kivisild cambridge-i kutató.

Az Afrika-szarván elhelyezkedő ország nem csak ebből a szempontból jelentős: itt találták meg ugyanis a legkorábbi hominidákat is – elég csak Lucy-re, az Australopithecus afarensisre gondolni. Etiópia azonban hidat is jelent Afrika és Ázsia között, igaz, eddig kevés kutatás hatolt az etióp területekről származó genom-vizsgálatok mélyére.

Mind a mezőgazdasági, mind pedig a nyelvészeti emlékek azt bizonyítják, hogy erős kapcsolat van Etiópia és a külvilág között. Az afrikai országban régészek búza- és árpatermelésre utaló leleteket tártak fel, ami először a termékeny félholdnak nevezett területen terjedt el a Közel-Keleten. Az Etiópiában és a szomszédos Eritreában beszélt etiópiai sémi nyelv pedig szintén közel-keleti eredetű.

Az Etiópia és a világ többi része között fennálló genetikai kapcsolat megértéséhez Kivisild kollégáival együtt tíz különböző populációból származó 188, különböző régióból származó és más-más nyelven beszélő etiópiai férfi genomját vizsgálta meg. Az eredmények azt mutatták, hogy az etiópiai genomok sokkal fiatalabbak, mint a dél-afrikaiak, ráadásul sokkal változatosabbak. A kutatók szerint az afrikai és nem afrikai gének először háromezer éve keveredtek, ami megegyezik a nyelvészeti kutatások eredményével és a Sába királynője történetével kapcsolatos feltételezésekkel.