Sokkal régebbiek a világ első hangszerei
2012. június 1. 12:47
Az új kormeghatározós vizsgálatok szerint a délnyugat-németországi barlangokban az utóbbi években megtalált madár- és elefántcsontból készült hangszerek sokkal régebbiek, mint azt eddig hitték.
Az oxfordi egyetemen oktató Thomas Higham vezette kutatócsapat a múlt héten jelentette be, hogy az új radiokarbonos vizsgálatok 43-42 ezer évesre teszik azokat a furulyákat, amiket a különböző délnyugat-németországi barlangokban találtak. Ez az eredmény egybeesik azzal az időszakkal, amikor a modern ember megszállta Közép-Európát a Duna mentén.
A korábbi vizsgálatok még azt mutatták, hogy a Duna forrásvidékén és a németországi Ulm mellett felbukkant furulyák és női termékenységi szobrok "csupán" 35 ezer évesek. A legjobb állapotban fennmaradt, ötlyukas csontfurulyát a Hohle Fels-barlangban találták meg. Az új analízist a közeli Geissenklösterle-barlangban talált leleteken végezték el.
Néhány tudós már az első eredmények hallatán is kétségeket fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a 30 ezer évesnél korábbi leleteken végzett radiokarbonos vizsgálatok általában nem megbízhatóak. A furulyadarabok, a figuratív művészet példányai valamint a barlangok jellegzetes díszítéseinek felfedezése után az új kormeghatározó vizsgálat eredményei megerősítik azt a hipotézist, amely szerint a „Duna kulcsfontosságú folyosó volt az emberek és a technológiai újítások számára Közép-Európában 40-45 ezer éve” – közölte Nicholas J. Conard, a Tübingeni Egyetem régésze.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
