Máshol ölhették meg az angolok mártír királyát
2011. december 21. 13:24
Essexben halhatott mártírhalált az angolok szentként tisztelt királya, Edmund, akinek legendája szinte minden valóságalapot nélkülöz - mondja egy nyelvész.
Azt még a legjózanabb történészek is elismerik, hogy Edmundnak, a kelet-angliaiak mártír királyának mitikus története egy részigazságot tartalmaz: 869-ben ugyanis valóban háború folyt az uralma alatt élők és a vikingek között. Edmundot az egyik csata után fogták ek, majd később kivégezték.
Története száz évvel később került leírásra, de emlékét nem csak írott források őrzik, az 1020 körül alapított Bury St. Edmunds apátságot is róla nevezték el. Sokáig úgy gondolták, hogy Edmund földi maradványait is ide helyezték, amiről mára kiderült, hogy nincs sok valóságalapja; ennek ellenére a legendás király személyét csodák lengték be, Bury pedig zarándokhellyé lett.
Ugyan az apátság ötszáz éven át megőrizte jelentőségét, a csata helyszíne – amelyet a krónikákban Hægelisdunként jegyeztek fel – feledésbe merült. Több elmélet is született arra, hogy Hægelisdun vajon melyik mai településsel feleltethető meg: Hoxne (Suffolk), esetleg a norfolki Hellesdon, vagy a Bury melletti Bradfield St. Clare.
Az új teóriával Keith Briggs, az UWE Bristol nyelvésze rukkolt elő: eszerint Hægelisdun valójában egy essexi hegy neve, amelyen egy mai település, Maldon fekszik. A történelmi feljegyzésekben a hegy Hailesdon néven szerepel, s egy helyi földesúr főhadiszállása volt, ami önmagában elég okot adott ahhoz, hogy a vikingek is megtámadják.
„869-ben a vikingek London felől érkeztek, röviddel azután, hogy Nagy Alfréd megállította az előrenyomulásukat, megakadályozva őket az angol korona megszerzésében. A vikingek így keleten és északon rendezkedtek be. Ez fordulópont volt Anglia történelmében” – magyarázza Briggs, aki nem hagy kétséget afelől, hogy az Edmund köré épített legenda a későbbi korok fantáziáját dicséri.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
