Női sámán lehet az oroszlánember

2011. december 13. 08:52 Spiegel Online

A szobrot Otto Völzing találta meg röviddel a második világháború kitörése előtt Németország délnyugati részén, a Schwäbische Alb-hegysében. Mintegy három évtizedig elkerülte a régészek és őstörténészek figyelmét a több darabból álló, azóta újra összeillesztett szobor, amelyről hamar kiderült, hogy az egyik legjelentősebb paleolitikum kori alkotás.

A mamutagyarból faragott szobor 30 centiméter magas, elkészítése körülbelül 320 órát vett igénybe. Alakját szinte csak a New Yorkban és Tokióban kiállított másolatokból ismerjük, mivel az eredeti nagyon rossz állapotban van. A második világháború kitörése miatt hamar fel kellett függeszteni a barlang feltárását, a szobor – amely összesen 220 töredékből áll – 30 százalékát így elő sem került.

A szobor állapota több kérdést is felvet. Elsősorban azt, hogy mit is ábrázol pontosan: mitológiai alakot, esetleg egy állatbőrbe bújtatott sámánt? Mit jelent a bal karján található hat csík, s mi volt a hiányzó jobbján? A nemi szerv hiánya ráadásul csak még jobban megnehezíti a kérdés tisztázását. Akik az oroszlánembert nőnek gondolják, arra alapozzák véleményüket, hogy az őskori közösségek matriarchális társadalmat alkottak.

A vitát Claus-Joachim Kind melegítette fel, miután bevetette magát a barlangba, ahol több mint ezer szobordarabot talált kollégáival. A szobrot a Stuttgart melletti Esslingenbe viszik, ahol szétszedik majd újra összerakják; ma már annyit lehet tudni, hogy az alkotás magasabb volt, mivel újabb nyaki darabok kerültek elő, de a szobor jobb karja is meglett. Az egyik elmélet szerint a szobornak mellei voltak, de az az idők során letört – ezt az elméletet támaszthatja alá a spanyolországi Las Caldas barlangban talált ősi szobor, amelynek szintén állatfeje van, de azon a női nemi szerv is jól kivehető.