Az MTI a második világháború alatt
2011. november 30. 13:05
Német megszállás és az MTI
Magyarország megszállása után a németek természetesen azonnal megkezdték a sajtó „gleichschaltolását”. Első lépéseként március 22-e és 25-e között a belügyminiszter betiltotta a Népszava, a 8 órai újság, a Magyar Nemzet, az Újság, az Esti Kurír, a Mai Nap és a Független Magyarország című lapokat. (A Kis Újság visszaadta a lapengedélyét.) A kormányzat nem kímélte a kormánypárti sajtót sem: leváltották a Magyarország, a Pester Lloyd, az Esti Újság, a Friss Újság, az Új Nemzedék és a Pesti Hírlap főszerkesztőjét. 1944. április 29-én új cenzúrarendelet látott napvilágot, amely fakultatívvá tette a cenzúrát a politikai napilapok és a hétfő reggeli újságok számára – viszont minden más időszaki sajtótermékre fönntartotta a kötelező, előzetes ellenőrzést. Az intézkedés összhangban állt azzal a német igénnyel, hogy eleve kiküszöbölje azt a lehetőséget, hogy a cenzúra gátolja a szélsőjobboldali sajtót a „magyar közvélemény aktivizálására irányuló” tevékenységében.
Az MTI és a Rádió megszállása este hat óra körül következett be. Ettől kezdve a Sándor utcában a bejáratnál SS-katonák igazoltatták a távirati iroda, a Rádió és a társvállalatok dolgozóit. A hírszerkesztést másnaptól már Németország teljhatalmú „rádiómegbízottja”, Franz Schaub felügyelte, így a rádió egyre nagyobb mértékben sugárzott zsidóellenes és náci propagandát.
A Magyar Távirati Iroda érdemi közleményt először március 22-én, 17:05-kor adott ki, amelyben figyelmeztetett egy 19 óra tájban várható fontos bejelentésre. Este negyed kilenckor az MTI kiadta a hivatalos jelentést:
„Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a közös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevizmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra. A lemondott eddigi kormány helyére a Kormányzó úr Őfőméltósága Sztójay berlini magyar követet bízta meg az új kormány megalakításával.”
Az 1944. március 22-én megalakult Sztójay-kormány előtt Náray Antal öt nappal később vetette fel a bizalmi kérdést. A döntés a felmentésről 29-én született meg. Hivatalosan Náray a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. Igazgatóságának április 1-jén kelt bizalmas levelében – leromlott egészségi állapotára hivatkozva – betegszabadságot kért. A kérést az igazgatóság tudomásul vette és a féléves betegszabadságot, azonnali hatállyal, engedélyezte.
A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió ügyei, az országos lapok cenzúrázását végző Sajtóellenőrző Bizottság átszervezése, az időszaki sajtótermékek engedélyezése és betiltása Kolosváry-Borcsa Mihály sajtóügyi kormánybiztos hatáskörébe tartozott. Ő intézkedett továbbá nyomdaipari ügyekben, a nyomdászkamara felállításának előkészítésében és a könyvkiadással kapcsolatos kérdésekben. Felügyelte továbbá a papírellátást és a Sajtókamarát. Később úgy emlékezett, hogy „az MTI-nél személyi változás egyáltalán nem történt”.
Horthy kormányzó, kihasználván a román kiugrással járó zűrzavart, menesztette Sztójay kormányfőt, és augusztus 29-én Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnöknek. A Lakatos-kormány új kormánybiztost nevezett ki a Magyar Távirati Irodába és a Rádióhoz, dr. Hlatky Endre államtitkár személyében. Így a vállalat politikai irányítására az igazgatóság érdemben továbbra sem gyakorolhatott befolyást. Fontos változás volt viszont, hogy az igazgatóságban helyet foglalók némelyike – így például Havel Béla – régi, kifejezetten baráti viszonyt ápolt Hlatkyval, ráadásul egyet is értettek abban, hogy az MTI hírszolgálatának tárgyilagosnak kell lennie. Ezt azonban, az egyre erősödő német nyomás miatt, nem lehetett elérni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
