A genetika segíthet a római átlagpolgárok életének megismerésében

2011. november 17. 14:14

Számítások szerint a társadalomnak körülbelül a 1,5 százaléka igazgatta a birodalmat, irányította a hadsereget, intézte a gazdasági ügyeket és a vallási életet – s mivel tőlük hagyományozódott ránk a legtöbb írás és tárgyi emlék, az ókori civilizációval kapcsolatos tudásunk nagy része is nekik köszönhető. A „maradék” 99 százalék nem engedhette meg magának, hogy a sírköveken örökítse meg nevét, s csak kevés tárgyi leletet vittek magukkal a sírba.

Kristina Killgrove, a Vanderbilt Egyetem régésze most arra vállalkozik, hogy az elhunytak DNS-einek szekvenálásával az ő történeteiket mesélje el. „A DNS arra jó, hogy megmutassa: honnan jöttek ezek a történelemkönyvekből kihagyott emberek. Szó szerint ők alkották Róma társadalmának 99 százalékát” – mondta Killgrove.

Ugyan a római birodalom története iránti érdeklődés évszázadokra tekint vissza, az ókori civilizáció területén feltárt csontok megvizsgálását csak az utóbbi 30 évben kezdték el. A pénz és a humánerőforrás hiánya miatt azonban még nem indulhatott meg a 10 és 20 ezer közöttire becsült leletanyag tudományos feldolgozása. „Ez egy kiaknázatlan terület, főleg az átlagpolgároké, akikről amúgy is keveset tudunk” – így Killgrove.

2007 óta mintegy kétszáz, a római városfalon kívül talált csontot vizsgált meg a kutatónő, aki most adományokat vár projektjének folytatásához. A vízből, ételekből és a környezetből a csontokba és a fogakba „felszívott” kémiai izotópok analízise az elhunytak mindennapjaiba enged betekintést. A leletekben előforduló stroncium és az oxigén például azt mutatta meg, hogy minden harmadik polgár a gyermekkor után vándorolt Rómába, s a helyiek életvitelét vette fel. A molekuláris archeológia rámutatott, hogy a gyermekeken kívül idős asszonyok és férfiak is felkerekedhettek, s az Örök Városba mentek a jobb élet reményében.