Tíz meglepő tény Shakespeare életéből

2011. október 27. 10:14

Kevesen tudják, hogy az angol drámaíró apja valódi álláshalmozó volt: kereskedelmi tevékenységet folytatott, és többek között 1556-ban városa hivatalos sörkostolójának is megválasztották. Az írófejedelem atyja később már pénzkölcsönzéssel is foglalkozott, és több hivatali pozíció után polgármester lett.

Nem annyira ismert tény, hogy Shakespeare 1582 novemberében a nála nyolc évvel idősebb, ám már három hónapja áldott állapotban lévő Anne Hathaway-t vezette oltár elé. A párnak három gyermeke született, Susanna és egy ikerpár, Hamnet és Judith. A házastársak közötti viszonyról nem maradtak fenn adatok, az angol író és költő gyakorta élt külön feleségétől, akire végrendeletében csak a második legjobb ágyát hagyta örökül.

Az angol irodalmat és nyelvet megújító Shakespeare szüleiről többen feltételezik, hogy írástudatlanok lehettek. Mások szerint a költőfejedelem apjának tudnia kellett írni és olvasni hivatali feladataiból kifolyólag, de John Shakespeare mindig egy jellel helyettesítette aláírását a dokumentumokon. Anne Hathaway és közös gyermekeik szintén analfabéták lehettek, viszont Susanna-ról feltételezhető, hogy képes volt leírni a saját nevét.

Az újkori angol irodalom legnagyobb alakjának 1585 és 1592 közti tevékenységéről nem maradtak fenn adatok. A Shakespeare életét kutató történészek számos elméletet állítottak fel erre az időszakra, többek között azt valószínűsítve, hogy az író-költő tanár volt, vagy jogot hallgatott, illetve a kontinensre utazott. Az egyetlen fogódzót egy 17. századi dokumentum jelenti, amely szerint miután orvvadászattal vádolták meg az irodalmárt, otthonát elhagyta.

Az sem közismert, hogy Shakespeare darabjaiban kifejezések százaival gyarapította az angol nyelvet, ezenfelül hatására több női név (Olivia, Miranda, Jessica, Cordelia) is elterjedt az angolszász világban.

A források alapján feltételezhető, hogy hozzánk hasonlóan maga Shakespeare sem írhatta helyesen saját nevét, élete során 80 módon jegyezte le nevét, ráadásul gyakori volt, hogy rövidített formában írt alá. Érdekes az is, hogy Shakespeare sírjának felirata átokkal fenyegeti az esetleges tolvajokat, ugyanis a 17. század eleji Angliában gyakoriak voltak a sírrablások.

Shakespeare rendszeresen hordhatott aranygyűrűt, ugyanis a korabeli Angliában divatos volt a nemesfémékszer fülben való hordása. A szokatlan viselet a tengerészektől eredhetett, akik az esetleges temetési költségeik fedezésére szánták a magukon tartott aranyat.

Megdöbbentő módon a jelenleg 200 milliós seregélyállománnyal büszkélkedő USA az angol drámaírónak köszönheti az alapvetően Európából származó madarakat, ugyanis 1890-ben Shakespeare egyik rajongója, Eugene Schiffelin elhatározta, hogy minden – a bárd drámáiban említett – madárfajt Amerikába is betelepít. A grandiózus projekt keretében Schiffelin két, összesen hatvan egyedet számláló seregélycsapatot engedett szabadon a New York-i Central Parkban. Az akciónak köszönhetően a behozott madarak több őshonos fajt a kihalás szélére taszítottak.

Sokak szerint nem Shakespeare volt a világhírű művek írója, ugyanis az alkotások olyan mély tudást feltételeznek a kor politikájáról, felsőbb társadalmi köreiről és az udvarról, amellyel a drámaíró nem rendelkezhetett. A Shakespeare szerzőségét támadók szerint a drámaíró csupán leplezte a valódi alkotó személyét, aki lehetett Edward De Vere, Francis Bacon, Christopher Marlowe vagy akár Mary Sidney Herbert is. A történészek és az irodalomtörténészek többsége azonban kitart Shakespeare személye mellett, de azt elismeri, hogy a drámaíró más alkotókkal is együttműködött.