Újra megnyílt a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum

2011. szeptember 26. 09:47 MTI

A Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum , valamint a kecskeméti Kodály Intézet igazgatója, Nemes László Norbert rámutatott, hogy a magyar kultúra zenetudományi, zenetörténeti és pedagógiai szempontból egyik legfontosabb emlékhelye vált a kutatás és a nyilvánosság számára látogathatóvá.

Három évig kellett várni az újranyitásra, a házat és a lakást egyaránt felújították. Abban, hogy az emlékmúzeum belül megújulhatott, komfortosabbá és modernebbé válhatott, Kodály Zoltánné vállalt nagy részt, amelyért az igazgató köszönetet mondott.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Batta András azt hangsúlyozta, hogy ebben a lakásban járva ismét szembesülhetett azzal, mennyi mindent köszönhet a Zeneakadémia az elődöknek. Azoknak, akik - mint Kodály - hatalmas nehézségekkel szembesültek életük során, és mégis fantasztikus életműveket hoztak létre.

Mivel a kecskeméti Kodály Intézet is az egyetem kötelékében működik, az emlékmúzeum a tizedik objektum, amelyben oktatás és kutatás folyik. Itt a hely szelleme megérinti a belépőt, reméli, hogy ez a spiritualitás áthatja majd a most fiatal nemzedékeket is - tette hozzá. Kodály lakásában s bútoroknak, könyveknek, kottáknak és elhelyezésüknek mind megvan a jelentősége, valamint a szépsége. A tárgyak mind arról tanúskodnak, milyen átfogó képet épített föl és őrzött Kodály a teljes magyarságról.

Kodály Zoltánné egy személyes élménnyel kezdte a jövő héttől látogatható kiállítás bemutatását, amely a Kodály Archívumban található 19. századi magyar kottagyűjteményből ad válogatást. Kodály egy sétájukon, egy számára ismeretlen, szép dal énekelt neki. Ő azonnal megtanulta, majd évekkel később újra és újra megpróbálta, tudja-e még, kereste a forrását is, talált is hasonlókat a kétezer kottában. Ez az anyag mintha történelmi olvasókönyvként nyílt volna ki számára a 19. század társadalmi és kulturális viszonyairól.

Miért volt szüksége Kodálynak erre a gyűjtésre, a dalok katalogizálására, a velük való szinte napi foglalatosságra, a könyvek és kották gyűjtésére? Így jutott vissza, ahogy társa, Bartók is az igazi zenei forrásokhoz, és teljesítette be elvét, amely szerint a tudomány és a művészet egy gyökérről ered. A kották, a régi papírok esztétikai élmény is jelentenek, mivel ez a lakás mindig zenei műhelyként is funkcionált, egy fiatal kutatónak szép feladat lehetne ezzel is foglalkozni.

Az újranyitásra jelent meg Kodály Zoltán és Gyulai Ágost Arany János népdalgyűjteménye című munkájának hasonmás kiadása is. A zeneszerző széljegyzeteivel ellátott gyűjteményt az Argumentum Kiadó vezetője, Láng József mutatta be. Felidézte, hogy a csaknem 80 évig kiadatlan gyűjteményt az Akadémiai Kiadó jelentette meg először. A 44 oldalas kiadványba Arany János 149 dalt gyűjtött össze, amelyeket három csoportba rendezett.