Lu Hszün elbeszéléskötet jelent meg magyarul
2011. szeptember 14. 14:38 MTI
A modern kínai irodalom egyik legnagyobb alakjának, az 1936-ban elhunyt Lu Hszünnek (Lu Xun) tíz elbeszélését tartalmazó kötet jelent meg magyar nyelven az író születésének 130. évfordulója alkalmából. Mint a kedd esti könyvbemutatón elhangzott: a fordítások Galla Endre sinológus nevéhez fűződnek, a 2008-ban elhunyt műfordító-kutató hagyatékában fellelt fordításokat, az özvegy, Mao Szu-fu (Mao Sou Fu) rendezte sajtó alá.
Mao Szu-fu elmondta: három elbeszélés készen volt, a többit, amelyeknek a fordítása hiányos volt, Galla Endre tanítványai fejezték be. Mao, aki például Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét fordította kínai nyelvre, emlékeztetett: Galla Endre nevéhez fűződik Lu Hszün munkásságának magyarországi megismertetése, ő közölte például az első tudományos munkát a nagy kínai alkotóról.
A fordító kiemelte: Lu Hszün volt az első kínai irodalmár, aki komoly figyelmet fordított a kelet-európai irodalomra, különösen egyik kedvencére, Petőfi Sándorra. Kitért arra is, hogy a kínai alkotó biztatására készültek el olyan magyar művek fordításai is, mint a Paj Mang által átültetett Szabadság, szerelem, amely máig a kínai alapműveltség része. Li Csiang (Li Qiang), Csöcsiang (Zhejiang) tartomány delegációjának a vezetője beszédében megemlékezett a kínai és a magyar nép régi barátságáról, amelyet szerinte a kötethez hasonló kulturális vállalkozásokkal lehet tovább erősíteni.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pedig úgy vélekedett, hogy a Lu Hszün-elbeszéléskötet megjelenése irodalomtörténeti esemény, valamint felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az alkotónak köszönhető, hogy a magyar irodalom ismertté válhatott Kínában.
A kínai irodalmár 1881-ben született Csou Su-zsen (Zhou Shuren) néven, Lu Hszün az egyik leggyakrabban használt írói álneve volt. 1902-ben utazott Japánba tanulni, itt irányult figyelme a kelet-európai irodalom felé. Eredetileg orvosnak készült, végül mégis az irodalom mellett kötelezte el magát. 1909-ben tért vissza Kínába, előbb tanított, majd az oktatási minisztériumban dolgozott. 1918-ban jelent meg első elbeszélése, ezt olyan művek követték, mint az Egy őrült naplója, az Orvosság, a Kung Jicsi vagy az A Q hiteles története.
A kínai irodalomtörténet máig az egyik legnagyobb alkotójaként, a modern novellairodalom megújítójaként tartja számon az 56 évesen elhunyt Lu Hszünt. Magyar nyelven Galla Endre révén jelentek meg művei, ő fordította az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjteményt és a Hajnali virágok alkonyi csokorban elbeszéléskötetet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
