Menhireket találtak Szardínián
2011. augusztus 18. 12:57
A Samugheo melletti Cuccuru és Lai közelében az egyik legjelentősebb prehisztorikus szentély lehetett Szardínia szigetén, ahol egy sztélékkel kirakott falra bukkantak.
A felfedezés legalább olyan fontos, mint a Prama-hegyi szobrok – jelentette ki Mauro Perra, a Villanovaforru Museum régésze. A feltételezések szerint a kövek i.e. 3000-ben kerültek oda, s körülbelül 70 éve, a fal építésekor törtek el.
A régészek a kilencvenes években kezdtek ásatásba a területen, miután Paule Lutturi mellett egy síremlékre bukkantak. 2008-ban egy sor menhír (emberi vonásokkal bíró, álló testhelyzetű kövek) került elő, majd ebben a hónapban további háromszáz darab törött követ találtak.
Az antropomorf kövek elterjedése az i.e. 3. évezredre tehető. A legkorábbi darab i.e. 4. évezredből került elő, amely a Krím-félszigeten tanyát vert Kemi Oba kultúrához és a környező sztyeppékhez köthető. A durva, elnagyolt testhez előreugró fej tartozik, s csak néhány forma (például a szemek és a mell) van kidolgozva, de vannak olyan menhírek is, amelyek sokkal komplexebbek.
A Szardínián talált leletek azt jelzik, hogy a terület nem egy izolált sziget volt, hanem egy tágabb kulturális kör részét képezte. A legmagasabb szobor körülbelül 1,2 méter, de az is több darabban hever, a hatóságok ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy elszállítsák őket és helyrehozzák a több ezer éves leleteket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
