Miért nem hallgatott Sztálin a figyelmeztetésekre?
2011. június 27. 10:21 BBC News
Sztálinnak 1941-ben számos alkalommal jelezték, hogy a német erők támadásra készülnek, a szovjet diktátor azonban nem hallgatott a figyelmeztetésre - állítja egy orosz történész.
2011. június 22-én a Barbarossa-hadművelet megkezdésének hetvenedik évfordulójára emlékezett a világ. A szomorú történelmi esemény még mindig több megválaszolatlan kérdést tartogat; a történelmi talányok egyike, hogy vajon miért nem készült fel az előre jelzett német támadásra a Vörös Hadsereg.
A Konszomolszkaja Pravda Arszen Martiroszjan hadtörténésszel készített interjújában a kutató elmondta: a szovjet hírszerzés 47 alkalommal nevezte meg Sztálinnak az invázió majdnem pontos időpontját a támadást megelőző tíz napban. A történész aláhúzta, hogy Moszkva már 1935-től kezdve tudott Hitler támadási szándékáról, és 1936-tól kezdve információi voltak a keleti hadjáratról.
A Führer egyszer maga is felfedte titkát Sztálinnak, ugyanis a náci vezető egy 1941 májusában kelt levelében arról tájékoztatta a bolsevik vezért, hogy valamikor június 15. és 20. között átcsoportosítja katonáit a keleti határról nyugatra. Az orosz hadtörténész szerint a kelet és a nyugat szavak felcserélésével tárultak fel Hitler valós szándékai.
Martiroszjan aláhúzta, hogy a szovjet határőrség szervei érzékelték a közeledő inváziót, és ezt többször is jelentették. A történész szerint június 1-10. között 110 ellenséges kémet és szabotőrt fogtak el, a hátralévő 12 napban pedig további kétszázat. Ráadásul néhány június 14-én és 18-án elfogott szabotőr megadta az őket vallató szovjet hatóságoknak a Szovjetunió elleni támadás pontos kezdetét. Sztálin a nyugtalanító hírek hatására június 18-án légfelderítést rendelt el a Szovjetunió nyugati határai mentén. A repülést végző tiszt, Georgij Zakharov megerősítette a hírszerzés és a határvédelem információit, ugyanis olyan jeleket látott a levegőből, melyek egy nagyszabású invázió előkészületeire utaltak.
Martiroszjan érvelése szerint Sztálin azért nem reagálhatott érdemben a baljós értesülésekre, mert attól tartott, hogy a német hírszerzés szándékosan félre akarja vezetni, emellett döntő bizonyítékai sem voltak a támadásról.
Az orosz lapnak nyilatkozó, egykor a KGB állományában dolgozó történész arról ismert, hogy folyamatosan Sztálin világháborús szereplését igyekszik védelmezni, már több „mítoszrombolónak” szánt könyvet jelentetett meg a szovjet diktátorról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
