Srebrenica: Európa közelmúltjának legsötétebb foltja

2011. június 10. 09:06 BBC News, Múlt-kor

Ratko Mladics kézre kerítése ráirányította a figyelmet a délszláv háborúk legvéresebb tömeggyilkosságára, a srebrenicai mészárlásra, melyben fontos szerepet játszott a most elfogott tábornok.

Srebrenicát, a csendes muzulmán többségű boszniai fürdővárost 1993 áprilisában nyilvánította az ENSZ védett övezetté. 1995-ben éppen ezért menekült sok ezer környékbeli bosnyák civil a boszniai szerb csapatok elől a térségbe. 1995. július 11-én az előrenyomuló boszniai szerb hadsereg (VRS) azonban elfoglalta Srebrenicát, amelyet csak pár száz gyengén felfegyverzett holland kéksisakos védett. A Karremans ezredes által vezetett békefenntartók, akiknek sem megfelelő utasításaik, sem felhatalmazásuk nem volt, az ostromló szerb csapatokat vezető Mladics fenyegetéseinek hatására visszavonultak, magára hagyva a fegyvertelen bosnyák civil lakosságot.

Ezt követően a szerb csapatok szétválasztották a katonakorú férfiakat és nőket, az utóbbiakat a bosnyák csapatok által ellenőrzött területekre vitték. A férfiakra szörnyű sors várt: a jelenlegi becslések szerint 1995 júliusában több mint nyolcezer Srebrenicából elhurcolt bosnyák férfit és fiatalkorú fiút gyilkolt meg különböző helyszíneken a szerb hadsereg.

A vérengzés nemzetközi szintű kivizsgálása igen gyorsan megkezdődött, ezért 1995 szeptemberében-októberében a testeket kiásták és másodlagos tömegsírokba szállították, hogy ezzel is megnehezítsék a mészárlás folyamatának rekonstrukcióját és a bűnösök felelősségre vonását.

Az anyaország, Szerbia közvéleménye számára nehéz volt a srebrenicai rémtettel való szembesülés. A vérengzés elkövetőit sokáig bujtatták, mi több a tetteseket a lakosság egy része nemzeti hősnek tekintette, képtelenségnek tartva a népirtás bizonyítékokkal megalapozott vádját. A szerb lakosság számára a tömeggyilkosság ténye akkor vált sokkoló valósággá, amikor 2005-ben a mészárlásról készített videófelvételeket levetítették egy szerb tévécsatornán. A felvételen szerb fegyveresek egy pópa áldását követően lőttek le fiatal bosnyák fiúkat.

Szerbia srebrenicai eseményekkel kapcsolatos állami szintű hozzáállásának megváltozását meggyorsította Belgrád csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz, mert a boszniai szerb háborús bűnösök kiadása az integráció elengedhetetlen előfeltétele volt. A lassú változás kezdetét jelezte a mészárlásért csak közvetetten felelős Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb elnök 2008-as elfogása és kiadása. A szerb parlament 2010. március 30-án elfogadott határozatában bocsánatot kért a srebrenicai tragédiáért. A folyamat következő pontja pedig Mladics tábornok 2011. május 28-án történt kézrekerítése volt a vajdasági Lázárföld (Lazarevo) településen.

Egy szakértői testület a holland kormány és békefenntartók felelősségét is vizsgálta. Hat év kutatás után 2002-re készült el a Holland Háborús Dokumentációs Intézet jelentése, amely megállapította: a holland politikai és katonai vezetés és az ENSZ is felelős a gyászos eseményért, hiszen megfelelő utasítások és fegyverzet nélkül küldte a csapatokat a háborús zónába. A Wim Kok vezette holland kormány benyújtotta lemondását a 2002 áprilisában publikált jelentés miatt. Ugyanakkor a hatóságok szemében a srebrenicai tragédia megítélése mindmáig nem egyértelmű, ugyanis a hágai bíróság 2010. március 30-án kimondta, hogy a várost védő holland kéksisakosok nem tehetőek felelőssé a vérengzésért.

A Mladics tabornok által megtervezett és irányított srebrenicai mészárlás az 1992 és 1995 között lezajlott boszniai háború egyik legvéresebb fejezete volt. A polgárháborút az 1995-ben megkötött daytoni békeszerződés zárta le, melynek eredményeképpen létrejött a mai Bosznia-Hercegovina. A béke ellenére azonban a gyászos múlt még mindig lezáratlan, a soknemzetiségű államalakulatot a szétesés állandó veszélye fenyegeti.