Feltárják az ősi Tiberias városát
2011. február 10. 08:46
Egy kilométerrel délre a mai modern várostól megkezdődött az ősi Tiberias feltárása, amelyet még Antipatrosz, Heródes fia építtetett i.sz. 19-ben, kőhajításnyira a gyönyörű Galileai-tenger partjától.
Antipatrosz Tiberias megalapításával egyben új központot építtetett királyságának, Galileának. A római Tiberius császár után elnevezett település testvérvárosával, Szepphorisszal vetekedett a fővárosi rang elnyeréséért. A történelmi források arról is beszámolnak, hogyan próbáltak a pogány és keresztény közösségek helyezkedni a zsidók árnyékában a társadalmi és városi hálózatokban. A bizánci korban ugyan nem szólnak a források a politikai vezetés kilétéről, de annyi bizonyos, hogy a keresztényeket a város püspöke irányította.
Az arab hódítás előtt a város is megnyitotta kapuit, ami lehetővé tette Tiberias lakóinak, hogy békében éljenek az iszlám uralom korában, s a város virágkora is erre az időre tehető, ekkor vált a település Jund al-Urdunn tartomány központjává. A régészeti feltárásoknak köszönhetően most végre betekintést nyerhetünk a város életébe, amely azt valószínűsíti, hogy Tiberias története sokkal gazdagabb volt, mint azt a szakemberek valaha is feltételezték. Tiberias 11. századi hanyatlását természeti katasztrófák és a különböző nomád törzsek hódításai idéztek elő. Az ősi város aranykorának a keresztesek vetettek véget, az ő nevükhöz fűződik Tiberias áthelyezése is.
Eleddig tucatnyi feltárást végeztek a modern város körül, a jelenleg zajló munkálatok azonban az ősi város központjára fókuszálnak. Korábban egy fürdőkomplexumot, egy templomot, egy hatalmas oszlopos épületet és Hadrianus császár templomának alapjait sikerült megtalálni. Az oszlopos építményt eddig ugyan piacnak vélték, de az ásatásokat koordináló Katia Cytryn-Silverman szerint az inkább a városi mecset lehetett, amelyet a damaszkuszi nagymecset után mintáztak.
A jeruzsálemi Héber Egyetem tanárai és diákjai – akiknek munkájukban önkéntesek lesznek segítségükre – most ezt szeretnék alaposabban körüljárni, de nem mehetnek el szó nélkül az építménynek a városi szövetbe való ékelődésének elemzése mellett. Az eddig kiásott tárgyak között ciszternák, arab feliratok, mozaikpadló, olajlámpa, szobrok, bronzláncok és több száz pénzérme található.