Kegytárgyakat kapott a megújult kolostor

2011. január 14. 14:15 MTI

Az adományozó az MTI érdeklődésére elmondta: az iratok közül különleges érték a kolostor 1892-ből való adásvételi szerződésének másolata, a kolostorhegy 1893-ból származó eredeti alaprajza, továbbá Zalka János püspök ünnepi beszéde szintén 1892-ből. Emellett imakönyvek, szentek életét ismertető anyagok egészítik ki az írásos dokumentumok sorát.

A relikviák közül az adományozó kiemelte a karmelita apácaszobrot, továbbá a szenteltvíztartót, amely a karmelita perjelnő hagyatékának részét képezte. "A kolostornak most átadott hímzések pedig arra emlékeztetnek, hogy a nővérek mi mindennel foglalkoztak az imádkozás mellett" - hangoztatta Kuszák Erzsébet.

A kolostort 1482-ben alapította a pálosoknak Sopron városa a Bánfalva fölé magasodó sziklán. A török időkben az épület nagy része elpusztult. Az újkori kolostort a 17. század első felében emelték. A 19. század végén a karmelita apácák otthona lett. Magyarországon az első női sarutlan karmelita kolostort 1891-ben Sopronbánfalván alapította Maria Ignatia nővér.

Az 1950-es évek elején a szigorú imádságos rendet feloszlatták, a sopronbánfalvi kolostort bezárták; az utolsó főnővér akkor költözött Sopronba. Linenblatt Margit, Erzsébet anyát Meggyesi Schwarz Eugénia fogadta be kétszobás lakásába. Ott élt Erzsébet anya egészen haláláig, az 1970-es évek végéig. Ő volt az utolsó, akit a sopronbánfalvi templom altemplomában temettek el. Befogadója megőrizte iratait és a kegytárgyakat, majd az ő halála után az 1990-es évek közepén a relikviákat a társasházban lakó Huszák Erzsébet óvónő vette gondozásba.

Az egyháztörténeti értékeket Karsai Gábor, a Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor igazgatója vette át. Az írásos dokumentumokat és a kegytárgyakat kiállítják a felújított kolostorban, amelyet eredeti rendeltetésével összhangban elvonulási, oktatási és meditációs központtá alakítottak.