Álnéven élhetett tovább Lincoln merénylője
2011. január 4. 09:02
Könnyen elképzelhető, hogy nem Lincoln gyilkosa fekszik a baltimore-i temetőben, Booth-nak ugyanis sikerült megmenekülnie, s négy évtizedet élt álnéven, mielőtt saját kézzel véget vetett életének - állítja a merénylő családja.
John Wilkes Booth, Abraham Lincoln merénylőjének leszármazottjai beleegyeztek testvére földi maradványainak exhumálásába, hogy DNS-tesztekkel állapítsák meg: a gyilkos vajon tényleg megszökött-e fogságából, elkerülvén a törvény vasöklét – ahogyan azt egy könyv nyomán a család állítja. „Én egyértelműen Edwin exhumálása mellett vagyok” – nyilatkozta Joanne Hulme, a Booth-család történésze. „Ismerjük meg az igazságot, a többit pedig hagyjuk békén” – tette hozzá lakonikusan.
A marylandi színész, John Wilkes Booth 1865. április 14-én gyilkolta meg Lincolnt a washingtoni Ford színházban. Tíz nappal később csaptak le rá Virginiában, majd egy dohánycsűrben az unionista katonák lelőtték, s a holttestét egy jelöletlen sírba, a baltimore-i Green Mount temetőbe helyezték.
A család azonban úgy tudja, hogy Booth megszökött és további 38 évet élt. A történetet Finis L. Bates népszerűsítette egy 1907-ben megjelent könyvben, John Wilkes Booth szabadulása és öngyilkossága címmel; ebben Bates azt állítja, hogy a katonák csak egy Booth-hasonmást lőttek le a farmon, az igazi Booth John St. Helen néven élt tovább, egészen az 1903-ban bekövetkezett öngyilkosságáig.
A család most elkötelezett, hogy a rejtély végére járjon, ezért rábólintott Booth testvére, Edwin csontjai és a washingtoni National Museum of Health and Medicine-ben őrzött, eredetileg a merénylőnek tulajdonított csontdarab DNS-tesztekkel való összehasonlítására. Ehhez először a múzeum jóváhagyására van szükség – a döntő szót egy bírói testület fogja kimondani –, s csak ezt követően végezhetik el Edwin Booth exhumálását.
„Ha az az ember, akit legnagyobb elnökünk gyilkosának hittünk, valójában megszökött, az amerikaiakat pedig rászedték, arról tudnunk kell” – mondta el az ügyet évtizedek óta kutató Nate Orlowek történész.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
