Kémia és régészet
2010. december 3. 10:08
Ma már csak egy elhanyagolt dombocska emlékeztet a bibliai ütközetekről és ragyogó palotáiról híres Megiddóra, amely a régészeti polémia állandó kereszttüzében ég. Most kémikusok segítenek a történelmi igazság feltárásában.
Az ókori Megiddó egy jelentős adminisztratív és katonai központ volt Dávid és Salamon uralkodása idején, az i.e. 11-10. században, bár ezt egyre többen vitatják. Köztük van a Tel-Aviv-i egyetemen oktató Israel Finkelstein is, aki azt állítja, hogy a két király nem egy vaskorszaki birodalom felett uralkodott, hanem egy sokkal kisebb, kevésbé befolyásos királyságot irányítottak, ráadásul Megiddó fénykora csak egy évszázaddal az egyesült királyság felbomlása utáni időre tehető.
„A múltban a régészek és a tudósok ugyan egymás mellett dolgoztak, de gyakran úgy, hogy nem érintkeztek egymással” – mondta az egyik régész, Aren Maeir. Több hónap, illetve év telt el, mire a régészeti leleteket elküldték a laboratóriumba, s legalább ugyanennyi idő kellett az eredmények megszületéséhez is. „Ráadásul ezeket nem a megfelelő módon kezelték” – tette hozzá.
Leginkább ebben különbözik a Megiddónál folyó kutatás. A szakemberek felét ugyanis a kémikusok adják, a csapatot pedig Finkelstein és Steve Weiner biológus vezeti. A projektet az Európai Kutatótanács támogatja, öt éven át 3 millió euróval. „Pontosan erre tart a régészet” – szólt elismerően a kémia és régészet legújabb frigyéről Ran Boytner, a Los Angeles-i California Egyetem régésze.
A helyszínen az archeológusok most ahhoz edzik a szemüket, hogy meg tudják különböztetni az eltérő rétegeket. Az üledéket műanyag ampullákba gyűjtik össze, mielőtt azokat egy infravörös spektrométerrel megvizsgálnák – ez a szerkezet egyébként arra is alkalmas, hogy a ránézésre egyformának tűnő kalcit rétegeket is megkülönböztesse.
Weiner egy másik helyen egy kovában gazdag réteget hoz fel példaként, amelyről eredetileg azt feltételezték, hogy ott állatokat tartottak. A fitolitokból (növények szöveteiből származó kovaszemcse) vett mintavételek során azonban kiderült, hogy a helyszínen valójában növényt termesztettek – s mivel a legelő állatok trágyáiról azt gondolták, magas arányban fordulhatnak elő benne vadnövények, valószínűnek tűnik, hogy ott takarmányt vagy más gabonaféléket tároltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
