Több ezer éves barlangrajzok kerültek elő Szomáliföldről

2010. szeptember 21. 09:35 The Guardian

A University College London (UCL) régészeti intézetének vezetője, dr. Sada Mire által irányított ásatások során egy négyezeréves lovas festmény is előkerült, amely az egyik legelső ilyen jellegű ábrázolásnak számít. Szomáliföld és a kelet-afrikai Ádeni-öböl száz helyszínén a kutatók rendkívül élethűen megfestett antilopokat, zsiráfokat, kígyókat és hüllőket találtak. A kiváló minőségű rajzok legalább tíz, főleg félsivatagos helyszínről kerültek elő, amelyek könnyen világörökségi címet kaphatnak.

„Ezek a képek a legjobb prehistorikus festmények közé tartoznak” – így Mire, aki nemrég az ENSZ szomáliföldi tanácsadója lett. „Szomáliföld történelme teljesen ismeretlen. A háborúk, a szárazság és a kalózkodás miatt Szomáliában alig lehetett ásatásokat folytatni, az ország viszont tele van különleges, jó állapotú barlangrajzokkal” – tette hozzá a kutató.

A Vörös-tengertől 64 kilométerre levő Dhambalinban szarvasmarha-, birka- és kecske-rajzok láthatók, amelyek ötezer évvel ezelőtt kerültek a barlangok falaira. Ráadásul olyan állatok is vannak – köztük a zsiráf –, amelyek ma már nem találhatók meg Szomáliföldön. Mirét megdöbbentették a „hátborzongató, fejetlen figurák” látványa: „néha az állatokat csak egy nyakkal, vagy szarvval ábrázolták. Ez a fajta képi rövidítés nyilvánvalóan elég volt ahhoz, hogy üzenetet közvetítsenek” – magyarázta a kutató.

Szomáliföld Szomália északi részén helyezkedik el, területe Angliánál valamivel nagyobb, de csak 3,5 millióan lakják, a népesség fele nomád. Korábban évszázadokon át az Oszmán Birodalom része volt, majd 1884-től 1960-ig brit fennhatóság alatt állt. 1991-ben elszakadt Szomáliától, de függetlenségét még nem sikerült elismertetnie. Az anyaországban dúló évtizedes polgárháborúval szemben itt viszonylagos béke honol, de a demokratikus viszonyok ellenére az ENSZ még mindig nem ismerte el különálló államként, s könnyen lehet, hogy a harcok ide is átterjedhetnek.