Gyufacímkén a magyar múlt és a világ
2010. augusztus 31. 17:43 MTI
Ötvenezer gyufacímkét gyűjtött össze a világ számos országából Bagi András, de a kedvencei a régi magyarok. A Nógrád megyei Kazáron, egy felújított parasztházban, három szobában látható a gyűjtemény, a kiválogatott 10 000 különleges gyufacímke mellett több száz hamutartó és ma már nem létező cigarettafajták. Egy olyan ember gyűjteménye, aki egyébként nem dohányzik, igaz, a gyufa régen nem egyszerűen a tűz eszköze volt, hanem reklámhordozó, kultúraterjesztő és tanácsadó is egyúttal.
Különleges szenvedély
A múzeumban "csak" tízezer címkét tudott elhelyezni. A kiválogatással, az 50x70 és 70x100 centiméteres tablókra történő ragasztással fél évet vesződött, mert ki kellett spekulálnia, hogyan férnek el együtt a közös témák, a sorozatok. A kimaradt címkék mappákban vannak, és Bagi Andrásnak bizony fáj a szíve, hogy azokat nem láthatják a látogatók. Akik amúgy hálásak, erről a vendégkönyv bejegyzései is tanúskodnak: "ez a kiállítás visszahozta a gyerekkoromat", vagy "nem hiába tettük meg ezt a sok kilométert".
A ma már nyugdíjas férfi gyerekkorában kezdte a gyűjtést, mert - mint felidézi - különböző feliratok és festmények voltak a gyufás dobozokon. Ma viszont a címkék már kevésbé érdekesek, és le sem lehet áztatni őket. "Régen postán, trafikokban is vásároltam gyufákat. Sok csomagot meg kellett venni, mire összeállt a sorozat, és tudni kellett azt is, hogy egy-egy sorozat hány darabból áll" - meséli. "Ehhez ugyanolyan katalógusok jelentek meg, mint a bélyegekhez. Sokat cseréltünk is. Volt olyan sorozat, amiért egy pár nyulat adtam. Azt mondta a bujáki fiú, eladja. Faluhelyen nem volt pénz, de nyulunk az volt." A gyűjtésben ismerősök is segítettek neki, a külföldi bélyegeket levélben cserélték.
A kínai tablók előtt állunk, az ázsiai ország 50 darabos sorozatokat is kibocsátott, egy összeállítás a Nők a kínai gyufacímke- sorozatokon elnevezést viseli. A kínai kapcsolat azért szakadt meg, mert már nem kellett a magyar címke.
De kezdjük az elején, hiszen a múzeumban időrendi sorrendben haladhatunk. A 3-6 filléres, második világháború előtti időszakból való a Tulipán, a Glóbusz és a Svéd gyújtó (akkor még nem gyufának nevezték). Az 1950-60-as években is voltak még magyar gyufagyárak, például a kiskunsági Kováts Ferenczé. "Volt olyan doboz, amelyiken nem is volt ár. Úgy árulták a gyufát az utcán, mint a virágárus lány a virágot, annyi volt az ára, amennyiért el tudták adni. Nagy érték volt a gyufa. Van egy nagy, fából készült dobozom, spárgával átkötve, az még le volt pecsételve viasszal, hogy ne lehessen eladás előtt kivenni az 50 szálból" - mondja.
A régi sorozatokon látjuk a Honvéd Táncegyüttest, Dankó Pista nótáit, a magyar népviseleteket. "Abban az időben ez volt a reklám, nem volt televízió. Nemcsak a kultúrát terjesztette, hanem tanácsokat is adott. Itt van például egy címkefelirat: "Ha bombát találsz, ne nyúlj hozzá, jelezd a tanácsnál!", "A kontármunka állandó veszélyt jelent". De felhívták a figyelmet a tűzvédelemre, vagy arra is, hogyan közlekedjünk. Ez még a 30 filléres időszak. Gyufán reklámozták a boy szolgálatot, a gépkocsinyeremény-betétkönyvet, a takaréklevelet" - magyarázza.
Tovább lépünk a sportos falhoz: sorozaton az angliai labdarúgó vb 1966-ból, a Budapesti Honvéd SE, a VIII. atlétikai Eb 1966, országos sportnapok. Egy újabb tablót tölt meg az olimpia. "Talán ez a legnagyobb sorozat, amely Magyarországon megjelent, 1896-tól 1964-ig, a tokiói olimpiáig. Százhúsz darabos, kék színben. Ugyanezt kiadták fekete-fehérben is, azt nem tettem ki. Sok esetben jelent meg különböző színekben egy sorozat. Látható a címkéken Papp László 1948-as, 1952-es és 1956-os felirattal, Kárpáti Rudolf vagy Hajós Alfréd. Ott van a szomszédos tablón a legendás salgótarjáni futballcsapat, az SBTC is mint az 1960/61-es bajnokság tagja. Az 1962-es chilei focivébé úgy is idézi a történelmet, hogy akkor még Magyarország is szerepelt a világbajnokságon..." - jegyzi meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
