Egy ismeretlen háború nyomában

2010. augusztus 24. 10:36

Bár kerek évforduló híján az idei első világháborús megemlékezések egy kicsit visszafogottabbak voltak és valószínűleg azok lesznek a pipacsos novemberi napon is, az egykori öldöklések emléke ma is része a mindennapoknak. Mi sem példázza ezt jobban, mint az az augusztus 20-án újraavatott monitor, amely utolsó hadtörténeti szerepét pont ebben a konfliktusban töltötte be.

Míg azonban a második világháború ma inkább ismertebb, az első története nélkül a 20. század megértése is lehetetlen - véli John Keegan angol hadtörténész, akinek Az első világháború című könyve nemrég jelent meg az Európa Kiadó gondozásában. A vaskos kötet nehéz feladatra vállalkozik: a hadi összecsapások, forradalmak, eszmetörténeti, gazdaság- és társadalomtörténeti változások közel száz évét mutatja be, felvázolva okokat és okozatokat, illetve bemutatva az egyes döntések eredményeit is.

Az első világháború ugyanis nem 1914-ben kezdődött: Keegan biztos kézzel rajzolja meg az odáig vezető utat, majd foglalja össze lendületesen és olvasmányosan a milliók életét követelő, sokszor igencsak elhamarkodottnak, és átgondolatlannak tűnő összecsapásokat. A könyv személyes visszaemlékezésekből is építkezik - a szerző ugyanis még a bevezetőben beszámol saját személyes kötődéseiről, és arról, hogy nincs olyan család Angliában, amelyet érintetlenül hagyott volna a konfliktus. Ezzel persze a magyar családok is így vannak, és bár ezen generáció tagjai ma már nem élnek, az első világháborús nemzedék emlékei ma is jelen vannak, még ha nem is olyan erőteljesen, mint az angolszász országokban.

Az igencsak vaskos könyv végkövetkeztetése sem ad megoldást: Keegan szerint ugyanis még „ma is rejtély az első világháború. Rejtélyes az eredete. Az a menete is.” Miért kellett felrúgni, és erőltetetten megszakítani azt a kiválóan működő rendszert, amely sosem látott gazdagságot hozott el a 20. század hajnalára, és amelyet évtizedekkel vetett vissza a kölcsönös ellenségeskedés és összetűzések világa?

"Miért döntött úgy egy jómódú kontinens, a globális gazdagság és hatalom forrásaként és hajtóerejeként elért sikerei teljében, és egyik, kiemelkedő tudományos és művészeti eredményeket hozó korszakának csúcsán, hogy kockára tesz mindent, amit addig magának nyert, és a világnak kínált, az ártalmas, helyi jellegű testvérharc konfliktusának hazárdjátékában?

Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reményét néhány hónapon belül mindenütt földbe tiporták, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak katonai erőfeszítésük mellett, totális háborúra mozgósítanak, és végül fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a kölcsönös és fennmaradásuk szempontjából értelmetlen mészárlásnak?

Talán elvek forogtak kockán, de annak a nemzetközi megállapodásnak az elvi sérthetetlensége, amely Nagy-Britanniát bevitte a háborúba, aligha érdemelte meg az árat, amit végül fizetett érte. Kockán forgott a nemzeti terület védelme is, az az elv, amelyért Franciaország nemzete egészséges létében majdnem elviselhetetlen kárt okozva harcolt.

A kölcsönös biztonsági egyezmények elvének védelmét, amely Németország és Oroszország hadüzenetének mélyebb okaként szolgált, addig a pontig hajszolták, ahol az államszerkezet felbomlása közben a biztonság szó már minden jelentését elveszíti. Az egyszerű államérdekről, Ausztria-Magyarország indítékáról és a háborúskodás minden oka közül a legősibbről pedig kiderült - miközben az imperializmus oszlopai a Habsburgok fejére dőltek -, hogy egyáltalán nem érdeke senkinek."

John Keegan: Az első világháború. Ford.: Dr. Molnár György. Európa Kiadó, Bp., 2010. 1036 o. 4500 Ft.