Középkori kolostor romjait találták meg Isztambulban

2010. augusztus 23. 12:26

A 9. századi épületegyüttesben csodálatos márványpadlók, értékes mozaikok és műtárgyak láthatók, amelyeket a feltárást vezető régész asszony reményei szerint hamarosan egy múzeumban lesznek megtekinthetők. „A szakemberek korábban azt gondolták, hogy ez egy 9. századi iszlám vallási épület volt, de amikor megkezdtem az ásatásokat, kiderült, hogy ennek semmilyen alapja sincs” – magyarázta Alessandra Ricci, aki a felfedezéskor 19. századi útinaplók feljegyzéseire hivatkozott.

A kolostort 867 és 877 között építették, s a templomon kívül Ignátiosz pátriárka síremlékét foglalja magába, akinek a Hagia Sophia is emléket állított az egyik mozaikfestményen. „Semmi nem utal az oszmán korra, még egy agyagedény sem. A rétegek egyenesen Bizáncig vezetnek” – szögezte le Ricci, majd hozzátette: „Gyönyörűen mintázott márványpadlók, aranymozaikok, szép pénzérmék és fantasztikus műtárgyak vannak itt, amelyek mind-mind múzeumba valók”.

A bizantinológus saját bevallása szerint azért kezdte meg 2008-ban a terület feltárását, hogy pontot tegyen arra a kérdésre, hogy a kolostort vajon az oszmán, vagy a bizánci korban építették. A francia Jules Pargoire kolostorokról írt tanulmányában a Márvány-tenger partvidékén elhelyezkedő Satyros-kolostor részeként azonosította be a romokat, amelyet Ernst Mamboury geometrikus is megerősített. 1959-ben Semavi Eyice egyik publikációjában viszont amellett érvelt, hogy az épületegyüttest Theophilosz bizánci császár építtette, aki ehhez az iszlám Abbászidák palotáit vette alapul – ezt az elméletet azonban Ricci határozottan cáfolja.

A régészcsapat nem titkolt célja, hogy a kolostorban talált organikus eredetű kövekből a klímaváltozásokat is megvizsgálja. „Sok volt a gabona, de nem voltak szőlőskertek és olivafák” – mondta Ricci, aki szerint fontos lenne alaposan szemügyre venni, hogy az ökológiai és időjárási viszonyok változásai hogyan formálták a várost.