Egy felújított pálos kolostor titkai

2010. augusztus 16. 18:21 MTI

Szinte teljesen eredeti formájában újul meg az épület, sem szaunát, sem wellnesst nem építettek be, liftet azonban igen, és a lépcsőházat is akadálymentessé tették. A szerzetesi cellákból 19 szobát alakítottak ki, meghagyva a boltozatokat. "Egyszerűen berendezett, de fürdőszobával ellátott egy- és kétágyas szobák, az utóbbiakból három lesz" - tájékoztatta Magyari Éva Ybl Miklós-díjas építész, a rekonstrukció egyik vezetője az MTI-Presst.

"A tulajdonos 2004-ben vette meg az épületet, 2006 végén határoztak a kolostor jövőbeni világi funkciójáról, és egy éve kezdtek neki a tényleges munkálatoknak. Mivel műemlékről van szó, Balázsik Tamás művészettörténész-régész vezetésével előmunkálatokat végeztek, leástak a középkori alapokig, megtalálták az egykori pálos kolostort a Hegyi templommal, vagyis a sopronbánfalvi templommal összekötő átjárót, amely szemöldökgyámos (a kapu szemöldökkövét tartó jellegzetes gótikus forma) és pálcatagos (negyed-fél-háromnegyed kör metszetű, párkányoknál és nyíláskereteknél alkalmazott építészeti tagozat), valamint egy gótikus ablakot" - beszélt a kezdetekről az építész.

"A feltárásoknál az is kiderült, hogy amikor a kolostor refektóriumában, az ebédlőben leszedték a mennyezetről a fehér festéket, előkerült az 1700-as évek elején készült freskó, amelyet most restauráltak. A pálosok után a karmelitáké lett a kolostor, és mivel ők igen zárt rendben éltek, befalazták a templom főhomlokzata melletti bejáratot, és az épületen távolabb nyitottak maguknak kaput. Gyóntatópapjukkal nem találkoztak személyesen, a miseruhákat gondozták ugyan, de azokat is falba épített, úgynevezett klauzúra szekrénybe tették, amelynek a másik oldalán lehetett kivenni a rendbe hozott textileket. Ezeket az épületen kívüli és belüli változtatásokat is visszaállították eredeti állapotába" - mesélte a felújítás különlegességeiről.

A refektórium bejárati ajtaja fölött megtalálhatók puhafából a pálos rend címerének elemei: a pálmafa, a két ágaskodó hímoroszlán és a csőrében kenyérdarabot tartó holló valósággal élnek a restaurálás után. A noviciátus (kispapok tanulóidejének helye) hossztengelyében húzódó megfeketedett fagerendán a tisztítás után előbukkant a gyönyörű vésett mintázat.

"Fontosnak tartottam építésztársammal, Pazár Bélával együtt, hogy a kolostort korhű anyagokkal hozzuk rendbe. Ez azt jelenti, hogy a padlót nagyrészt kézzel pattintott solnhofeni, finoman strukturált kővel, amely a barokk templomok jellegzetes padlózata, a szobákat pedig hajópadlóval burkoltuk, a falakat fehérre meszeltük. A bejárathoz, az előtérbe talált téglából fektettünk le burkolatot csakúgy, mint a kiállítóhelységbe, és a padlástérben levő könyvtárban is bontott tégla adja a járófelületet. Újragyártattuk az ablakokat, a vasalatokat, egy épségben maradt barokk ajtót az első emeleti nagy szobára rögzítettük" - sorolta Magyari Éva.

Mint elmondta, a földszinten van a refektórium, a konyha, szobák, kerengő, a régi és az új lépcsőház, lift és recepció, a vizesblokk (férfi, női mosdó) és a kijárat a kőfallal körülvett kertbe, ahol a fák megmaradtak. A kolostor bejárata közelében a földszinten helyezik el a pálos rend történetét írásokkal, tárgyakkal bemutató kiállítást. Az első emeleten van a noviciátus terme, szobák, a sekrestyefalban látható a gótikus ablak, és ott megy föl a lépcső a tetőtérbe. A tetőtérben négy szoba, kiállítótér és a könyvtár kapott helyet a kerengő templomhoz tapadó szárnya fölött.

A beruházó - a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Nistema Kft. - arra számít, hogy a legalapvetőbb felszereltségű szobákba olyanok jönnek, akik teljes elvonulásra, elmélyedésre vágynak. Néhány szobában pedig képzőművészek kapnak térítésmentesen helyet az alapítvány támogatásával. "A táj is gyönyörű, s elvonulásra alkalmas" - jegyezte meg az építész.

A sok vihart megélt sopronbánfalvi barokk kolostorról már az 1400-as évek elejéről van írott feljegyzés, az épület többször leégett, majd a Bécs ostromára készülő, 1532-ben ott átvonuló török seregek is megrongálták. A pálosok a törökök elől elmenekültek, majd 100 év után visszatelepülve új rendházat építettek; az épület 1643 és 1786 között a pálos rendtartomány noviciátusaként működött, de 1786-ban II. József rendeletben szüntette meg a rendet.

Attól az időtől a Brennbergbánya alkalmazásában álló tisztviselők lakásoknak használták. 1850-től helyőrségi kórház lett, de 1892-ben a mayerlingi karmeliták tulajdonába került. A szigorú imádságos rendet 1950-ben feloszlatták, a 23 nővért Nyíregyházára evakuálták. A kolostorban először idősek otthona, majd elmeszociális otthon működött, de az 1970-es évek közepétől üresen, elhagyottan állt - sorolta a kolostor történetének állomásait Magyari Éva. A kolostorhoz tapadó Hegyi templom mindig is búcsújáró hely volt a csodatévő Fekete Mária-kép jóvoltából. A szentkép valószínűleg a lengyelországi Czestochowa kegyképének a másolata, és pálosok hozták a 16. században Sopronbánfalvára - magyarázta.

Magyari Éva az Iparművészeti Főiskolán építész-tervező szakon diplomázott 1977-ben Reimholz Péternél, s tanára volt Pogány Frigyes is. Részt vett a Sándor palota belső tereinek megújításában, a Herendi Porcelán Manufaktúra Múzeuma, majd az evangélikus egyház békásmegyeri idősek otthona fölújításában. Két kollégájával, Pazár Bélával és Potzner Ferenccel együtt elnyerte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem felújítására kiírt pályázatot. Az Ybl Miklós-díj megalapításának 50. évfordulóján, 2003-ban kapta meg az építész szakma legmagasabb elismerését.