Igazságot szeretnének a Herzog-örökösök
2010. július 29. 16:56 MTI
NEFMI: a magyar állam eddig nem kapott keresetet
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közlése szerint a magyar állam keresetet a mai napig nem kapott, ezért nem tud állást foglalni abban az ügyben, miszerint Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban pert indítottak, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.
A NEFMI csütörtökön közleményben tájékoztatott, hogy a magyar állam tudomásul vette a Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én meghozott ítéletét, amelyben az elutasította Martha Nierenberg (Herzog Mór Lipót unokája) keresetét. A jogerős ítélet szerint a magyar állam különböző jogcímeken - jogerős büntetőhatározattal, a magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás értelmében, a törvény erejénél fogva, illetve elbirtoklással - tulajdonjogot szerzett 12 képre.
"Azzal kapcsolatban, hogy sajtóértesülések szerint az örökösök újabb eljárást kezdeményeztek a magyar állam ellen egy washingtoni bíróságnál: a magyar állam erre vonatkozó keresetet a mai napig nem kapott, ezért ebben az ügyben nem tud állást foglalni" - zárul a NEFMI kultúráért felelős államtitkárságának közleménye.
Akár egy évtizedig is eltarthat a Herzog-gyűjtemény miatt a magyar állam és a magyar múzeumok ellen Washingtonban indított polgári per, de ha egyszer az örökösöknek kedvező döntés születik, akkor a végrehajtás során, az ítélet tartalmától függően akar le is foglalhatják az Egyesült Államokban lévő magyar állami tulajdonú vagyontárgyakat - mondta Kende Tamás nemzetközi jogász.
A szakember szerint a kereset befogadása, az amerikai elsőfokú bíróság joghatóságának megállapítása lesz az első érdemi kérdés, amiről az eljáró bírónak döntenie kell. Ez az ottani joggyakorlatot ismerve jó eséllyel a felperesek számára kedvezően dől el, hiszen jelen esetben a magyar állam feltehetőleg nem hivatkozhat mentességre a joghatóság alól.
Ezután viszont egy rendkívül hosszadalmas eljárásra lehet számítani, hiszen a per eldöntése szempontjából releváns kérdésekre Magyarországon kell keresni a választ: itt voltak a festmények, amelyeket a II. világháborúban a Herzog családtól elraboltak a nácik, majd a világháború után magyar múzeumokba kerültek, javarészt letétbe. Az iratok magyar nyelvűek, a tanúk magyarok, tehát a bizonyítékok megvizsgálása egy tengerentúli bíróság számára rendkívül nehézkes és időigényes feladat lesz.
Ha egyszer megszületik a jogerős ítélet, és az az örökösök számára kedvező lesz, de a magyar állam nem hajlandó visszaadni a kért műkincseket, akkor az ítélet végrehajtása az Egyesült Államokban a magyar állam vagyontárgyaira nézve lefoglalást eredményezhet abban az esetben, ha a felperesek vagylagosan a képek ellenértékét is kérik és ezt a bíróság meg is ítéli nekik - figyelmeztetett a jogász. Ez a lefoglalás kiterjedhet bankszámlákra, ingatlanokra és más dolgokra, melyek a magyar állam, például magyar állami vállalatok tulajdonában vannak - mondta a szakember, aki megjegyezte azt is, hogy a nemzetközi közvéleményben meglehetősen negatív sajtóvisszhangra lehet számítani a végrehajtás esetén és ez a gazdasági és politikai kapcsolatok egészére is hátrányosan hatna.
A jogász szerint egyébként nemcsak hosszadalmas, hanem fordulatos eljárásra is lehet számítani, hiszen az ilyen ügyekben a felek közötti megegyezésnek is nagy szerep juthat, a mindenkori megegyezési szándékokat, tárgyalási pozíciókat viszont a per, a bizonyítás aktuális állása nagyban befolyásolja. Arra a kérdésre, hogy a Herzog-gyűjtemény sorsa nem számít-e "ítélt dolognak", azaz egyszer már a magyar bíróság által véglegesen eldöntött kérdésnek, Kende Tamás úgy válaszolt: Magyarország és az Egyesült Államok csupán a családjogi és választott bírósági ügyekre vonatkozón kötött olyan egyezményt, mely szerint kölcsönösen elismerik egymás bírósági ítéleteit és gondoskodnak végrehajtásukról.
Kende Tamás nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Herzog-ügy merőben más, mint a MÁV ellen tavasszal egy chicagói bíróságon megindult per, ahol milliárd dolláros kártérítést követel mintegy kéttucat holokauszt túlélő a magyar vasúttársaságtól azért, mert álláspontjuk szerint annak jogelődje 1944-ben felróható módon közreműködött a zsidók deportálásban és kifosztásában. A chicagói bíróság még nem döntött arról, hogy egyáltalán illetékesnek tartja-e magát az ügy megítélésére.
A szakember szerint a MÁV-pertől eltérően a Herzog-perben meglehetősen konkrét a kereseti kérelem, jól meghatározható és beazonosítható tárgyak tulajdonjogáról van szó, a releváns történelmi események és jogi aktusok is viszonylag pontosan dokumentáltak. Az örökösök pedig több mint másfél évtizeden át eredménytelenül tárgyaltak, pereskedtek Magyarországon.
Kende Tamás úgy véli, Magyarország és a magyar hatóságok még az elején állnak annak a Nyugat-Európában már több évtizede zajló "tanulási folyamatnak", amelynek során az európai államok szembenéznek a holokauszt időszak történelmével. Hasonló ügyekben az osztrák es a svájci állam is az örökösekkel való megegyezésre kényszerült, és a nácik által eltulajdonított, majd állami kézben maradt műkincseket sok esetben visszaszolgáltatták már - emlékeztetett a nemzetközi jogász.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
