Elhunyt Ausztria legjelentősebb műgyűjtője
2010. június 30. 14:57 MTI
Nyolcvanöt éves korában Bécsben elhunyt Rudolf Leopold, Ausztria legjelentősebb műgyűjtője. Az egykori szemészorvos 1947-ben kezdte gyűjteni a műalkotásokat, amelyekből mára Ausztria legnagyobb és legértékesebb gyűjteményét halmozta fel. A több mint ötezer darabból álló kollekció értékét mintegy 600 millió euróra (bő 170 milliárd forint) becsülik.
A gyűjtemény kezelésére Leopold 1994-ben az osztrák állammal közösen magánalapítványt hozott létre, a kincstár és az Osztrák Nemzeti Bank összesen 160 millió eurós anyagi hozzájárulásával. 2001-ben megépült a bécsi múzeumi negyedben a Leopold Múzeum. Az összetéveszthetetlen, modern épület évi 300 ezer látogatóval az osztrák főváros legtöbb látogatót vonzó kiállítóhelye, Ausztria legnagyobb kortárs művészeti múzeuma.
A múzeum igazgatójának élethosszig tartóan Leopoldot nevezték ki. A szakmai körökben nagyra becsült, szenvedélyes gyűjtő idős kora ellenére is nem egyszer aktívan részt vett a kiállítások témájának meghatározásában és anyaguk összeállításában.
Rudolf Leopold régi mesterek és 19. századi alkotók műveivel alapozta meg a gyűjteményét. Csak 1950-ben fordult érdeklődése a modern alkotók felé, egy amszterdami kiállításon látott Egon Schiele-festmények hatására. A műgyűjtő az elsők között volt, akik hozzájárultak az akkor a kritika által még a mainál kevésbé becsült Schiele-életmű jelentőségének átértékeléséhez.
Ma a Leopold Múzeumban található a világ legnagyobb - 44 olajfestményből és 180 egyéb alkotásból álló - Egon Schiele-gyűjteménye, de kiemelkedik a Klimt- vagy a Kokoschka-kollekció is. Az alapítvány és a múzeum létrehozása óta Rudolf Leopold újabb jelentős magángyűjteményt hozott létre. A második Leopold-gyűjteményből tavasszal Otto Muehl radikális-expresszivista osztrák festő munkásságát bemutató időszaki kiállítás nyílt a múzeumban.
Rudolf Leopoldot az évek során újra és újra megvádolták azzal, hogy a zsidóktól árjásítás címén elorzott műalkotásokat is birtokol, s számos visszaszolgáltatási igénnyel szembesült az évtizedek alatt. A jogi kérdések tisztázását bonyolítja, hogy a magánalapítványra nem terjed ki az osztrák restitúciós törvény. Jelenleg is eldöntetlen a gyűjtemény 23 darabjának származása. A 2008-ban a kérdés vizsgálatával megbízott két független szakértő februárban tette közzé szakvéleményét, ezt most egy bizottság értékeli ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
