Angolszász csarnokot találtak a régészek
2010. május 21. 10:18 MTI, BBC News
Angolszász települést tártak fel a Gloucestershire-grófságbeli Cheltenhamben: egy beruházáshoz kapcsolódó leletmentő ásatások során két csontváz, cserépedények, valamint egy nagy, fagerendákból ácsolt terem maradványai kerültek napvilágra. A leletek a 6-8. századból származnak.
Steve Sheldon ásatásvezető régész szerint korábban nem feltételezték, hogy már ebben a korban a Severn-folyó völgye a szászok uralma alá került. A fagerendákból ácsolt terem hossza 11 méter, szélessége 6 méter. A szakemberek feltételezése szerint az épület különböző közösségi rendezvények, népünnepélyek helyszínéül szolgált.
A germán népcsoportok az 5-6. században két hullámban érkeztek a brit szigetekre. A törzseket először Vortigern, a britonok királya hívta be, hogy segítsenek neki az írek és a piktek elleni harcban. A hódító törzsek nagyobb részét a mai Dániából érkező angolok és a mai Németország északi részéről érkező szászok alkották, kisebb részüket pedig a jütök, a frízek és a frankok egy csoportja. A két legnagyobb törzs nevéről később a hódítókat együttesen angolszászoknak is nevezték.
Az angolok a Temze, a szászok az Ouse vidékén, míg a jütök Kentben telepedtek le. A helyi kelta és a romanizált őslakosság nyugatra (Cornwallba és Walesbe), északra, Skóciába, valamint keletre (Bretagne) húzódott vissza, illetve összeolvadt a hódítókkal.