Türelmetlenség, hatalom, történelem

2010. április 16. 09:11

Tolerancia és a másokról alkotott kép

Helye: ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4., D épület alagsori tanácsterem
Ideje: 2010. április 30., péntek

Program:

10:00 Megnyitó

A Romaversitas és a Történeti Kollégium bemutatkozása (Daróczi Gábor, a Romaversitas igazgatója és Szijártó István, a Történeti Kollégium alapító elnöke)

Előadások

Elnököl: Havas Gábor

10:20 Dupcsik Csaba (MTA Szociológiai Kutatóintézet): Said és a köpönyege. Az „orientalizmus” és a rokon irányzatok alkalmazhatósága „a másokról” alkotott kép elemzése kapcsán

Edward W. Said híres „orientalizmus”-elemzése méltán keltett mély és tartósnak bizonyult hatást. A megközelítésnek kétségkívül nagy előnye, hogy „a másokról alkotott kép” intellektuális és hatalmi oldalát egységben láttatja, inspiráló és „trendi” módon értelmezi. Erre tulajdonképpen nagy igény volt és van, hogy túlléphessünk azon a felvilágosodás óta élő mítoszon, mely szerint a másokkal szembeni türelmetlenség elsősorban intellektuális kérdés („nem ismerjük őket eléggé, azért vagyunk türelmetlenek velük szemben – ha megismerjük őket, a türelmetlenség elenyészik”).

Az említett megközelítés(csoport) azonban nem csak elismerést, de kritikát is kiválthat: mindenekelőtt azért, mert legalább annyira ahistorikus, differenciálatlan és reflektálatlan, mint amennyire ezt az általa kritizált irányzatok szemére hányja; vagy mert miközben tudás és hatalom összekapcsolása lenne a megközelítés nagy nóvuma, a kapcsolat tényleges tartalma homályban marad. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy hihetetlen alakok használhatják és használják is ezt a megközelítést, igencsak kétes célokra.

10:40 Orsós Julianna (PTE BTK): Augenspiegel. Tolerancia és gyakorlatiasság fél évezreddel ezelőtt az Alpoktól északra

Johannes Reuchlin (1455–1522) német humanista 1511-ben íródott, Augenspiegel című műve egy császári megbízásból készített szakvélemény arról, hogy el kell-e égetni a zsidó könyveket vagy sem. Reuchlin jogvégzett, teológiában is jártas, a héber nyelvet ismerő szakemberként a felállított vizsgálóbizottságból egyedül gondolta úgy, hogy nem szükséges a zsidók szent könyveinek megsemmisítése. Sőt, nagyon is kellenek ahhoz, hogy a keresztényeknek maradjon viszonyítási alapjuk, lássák mi a jó és mi a rossz. Johannes Reuchlin ellenfele Johann Pfefferkorn, egy megkeresztelkedett zsidó volt, aki a Talmud elégetése mellett érvelt.

Orsós jelenleg Reuchlin szakvéleményének magyarra fordítását végzi. Az előadás voltaképp előtanulmány a fordításhoz, az Augenspiegel bemutatására és kontextualizálására vállalkozik: vázolni igyekszik a korszak fő szellemi áramlatait, a zsidóság jogi helyzetét, végül értelmezi Johannes Reuchlin sokrétű, ma is aktuális érvrendszerét.

11:00 Gaál-Kántor György (ELTE BTK): A "cigánykérdés" megalkotása a dánosi rablógyilkosság sajtóvisszhangjában

Az előadás a dualizmuskori Magyarország egyik legvitatottabb bűnesetét vizsgálja döntően a korabeli sajtó anyagára támaszkodva. A dánosi rablógyilkosság és utóélete számos, mind a mai napig érezhető szociális problémát hozott a felszínre, amelyeknek rendezése már 1907-ben sem tűrt volna további halasztást. Az előadás az egyik legsúlyosabb társadalmi konfliktus, a "cigánykérdés" és az ennek alapját képező félelem megalkotásával foglalkozik. Az előadó szerint a "cigánykérdés" kezelésének elvét és gyakorlatát egyaránt a tudatlanságból, sztereotip elképzelésekből és a jól érzékelhető politikai közönyből származó félelem (már-már társadalmi hisztéria) határozza meg.

11:20 Bolgár Dániel (ELTE BTK): Ököl és toll. Azonosítási játék az államvédelemnél

Az Alltagsgeschichte irányzatához sorolható – úgymond – jelenkortörténeti munkák rendre azzal az elképzeléssel dolgoznak, hogy a diktatórikus akarat eljutott az állampolgárokhoz, ott viszont eltérült, vagyis a hatalom ugyan lehetett totalitárius, de nem volt totális. Arról azonban rendre megfeledkeznek ugyanezek a kutatások, hogy az ellenkező irányban is folyt értelmező munka: a hatalom – mindenekelőtt az államvédelmen keresztül – újra feldolgozta azt az állapotot, ami az akarata következtében létrejött.

Pedig nemcsak az egyszerű emberek hétköznapjai érdemelnek figyelmet, hanem az egyszerű emberek hétköznapjaival megküzdő hatalom hétköznapjai is. Példának okán az, ahogy a bolsevik nyelv keretében a „dolgozók” által folytatott önazonosítási játékot a hatalom felülvizsgálta és azonosítási játékba fordította. Az előadás ennek kíván utánajárni úgy, hogy megkísérli rekonstruálni, kinek tartotta magát egyetlen „jelentéktelen” ember, név szerint Rosenbaum Sándor, az államvédelem ügynöke, és kit látott benne, mivé formálta, hogyan eszelte ki életrajzát ehhez képest az Államvédelmi Hatóság.

11:40 Vita

12:10 Ebédszünet

1. Tolerancia és a másokról alkotott kép
2. Agrárium és gettóügy