Csillagászati ismeretekről mesél a titokzatos skorpiófa
2010. február 12. 12:45 Discovery News, MTI
Egy ősöreg göcsörtös tölgyfa törzsén Arizona államban fura, hatlábú, gyíkszerű lényt karcolt be valaha valaki - a "skorpiófán" látható ábrát a helybéliek sokáig a cowboyok művének vélték, ám egy paleontológus szerint a véset a csumas indiánok csillagászati ismereteit tükrözi.
A többszáz éves fa Phoenixtől 150 kilométerre délnyugatra, az úgynevezett Painted Rock régészeti helyszínen található, ahol a sziklákat ókori petroglifák (sziklavésetek) százai borítják. Rex Saint Onge paleontológus meggyőződése szerint a fatörzsbe vésett ábra jóval a cowboyok megjelenése előtt keletkezett, a térséget egykoron benépesítő csumas indián törzs készíthette. A "fenevad" majd' egyméteres ábráját egy derékszögbe elhelyezkedő "tetővel", valamint két gömbbel "fejelte meg" az egykori művész.
A kutató, miután behatóan tanulmányozta a vésetet, arra a következtetésre jutott, hogy az ábra igen hűen tükrözi a Nagy Medve csillagkép (Ursa Major) hét legfényesebb csillaga által alkotott Göncölszekér és a Sarkcsillag (Polaris, Kis Medve csillagkép) egymáshoz való viszonyát az égen.
"A Nagy Göncöl a Sarkcsillag körül látszik forogni, 24 óránként kerülve meg azt. A Nagy Medve az égbolton látható harmadik legnagyobb csillagkép, amelyet a csumas indiánok évezredeken keresztül minden éjjel megfigyelhettek. Számukra ez olyan lehetett, mintha a tévékészüléken csupán egy adott csatorna nonstop műsorát követnék nap mint nap" - vélekedik Rex Saint Onge.
A kutató meggyőződése szerint a sok évezredes csillagászati megfigyelések révén állapították meg a csumas indiánok az évszakok múlását, de asztronómiai ismereteik tükröződtek nyelvükben és hitvilágukban is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
