Gépezetként kelt életre a húszas évek embere

2010. február 11. 10:42

Fritz Kahn (1888-1968) humoros képzeletbeli ábráit jobbára a húszas évek gyáraktól hangos berlini városimázsa inspirálta: a légcsőben egy lift szállítja az oxigén labdácskákat; a májban dolgozó munkások futószalagon dolgozzák fel a cukrot, és a keményítőt; a koponyában két tudós egy elektromos ellenőrző rendszert működtet, míg kollégájuk egy szobával lejjebb ellenőrzi a vérnyomást, a szívritmust és a légzést. Képei a biológia mint tudomány ipari látképét nyújtják, miközben a komplikáltnak tűnő testi folyamatokat teszik minden eddiginél érzékletesebbé.

A precíziós gépek mintájára működő test orvosi ábrázolási módjai között Fritz Kahn valóban kiemelkedő értéket képvisel. A biológia tudományát népszerűsítve az egész emberi test működését indusztriális hasonlatokkal közelítette meg: képzeletében a szem kamera, az orr turbina, a belső szervek bonyolult fogaskerekek, emeltyűk és csövek hálózata. E kahn-i emberi gépezetet kelti életre Henning Lederer alábbi filmje.

Fritz Kahn tudománynépszerűsítő munkáinak közkedveltségét aforizmákkal tűzdelt könnyed stílusának köszönhette: „A személyiség úgy van felépítve, mint a ház: a láthatatlan pince a tudatalatti, efölé emelkedik a ház, az Én, s ebből nyúlik ki a torony, tetején meteorológiai jelzőzászlóval, ez a felettes-én, az ideál. A tudatalatti az, amilyen az ember valójában, az Én, amilyennek mutatja magát, az én-feletti pedig az ideál, ilyen szeretne lenni.”

1968-ban jelent meg népszerű tudományos ismeretterjesztő munkája A szerelem iskolája címmel. Magyarországon Kahn könyvéből lehetett először az emberi kapcsolatok legintimebb szférájáról olvasni. Mint az alábbi részletből kiderül, s stílusa és hangja ma is frissnek hat: Ami a női mellet illeti: kevés női testrész izgatja jobban a férfit, aki a szexuális játékban hamarosan erre támad. Izgató a nézése, tapintása, simogatása, csókolása, szívása. A nők egy részét ez nem ingerli különösebben, másokat meg annyira, hogy az orgazmust is kiválthatja.


© Debschitz/www.fritz-kahn.com

Kahn profi illusztrátorokat kért fel gépipari vízióinak megörökítésére. Öt kötetből álló sorozata, "Das Leben des Menschen" címmel 1922 és 1931 között jelent meg és vált hamarosan nemzetközileg jegyzett bestszellerré. A weimari köztársaság pezsgő szellemi életében legendás figurának számító Kahn a hitleri Németországból zsidó származása miatt kényszerült az Egyesült Államokba. Munkáit utóbb a nácik döbbenetes módon kiforgatták: orvosi képeit antiszemita rajzokká alakítva adták ki újra.

A Berlini Orvostörténeti Múzeum Fritz Kahn - Maschine Mensch című 2010. január 23. és április 11. között látogatható kiállításán látható több mint száz illusztráció közül sokról még a hozzáértők is úgy tudták, rég elveszett.