Keményen dolgozó művész lehetett Van Gogh
2010. január 20. 16:14 MTI
A londoni van Gogh-kiállítás nem csupán a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának festményeit és rajzait vonultatja fel, hanem a levelezését is, amelyből egy keményen dolgozó művész alakja bontakozik ki.
Vincent Van Gogh (1853-1890) holland festőművész pályafutása során levelek százait írta, amelyek többségét öccsének és legfőbb támogatójának, a négy évvel fiatalabb Theónak címezte. Az igazi van Gogh: a művész és levelei (The Real Van Gogh: The Artist and his Letters) című tárlat, amely január 23. és április 18. között lesz látható a brit fővárosban, 65 festmény mellett 35 levelet is bemutat. Utóbbiakat ritkán állítják ki, mivel papírjuk igen sérülékeny, ám rengeteget elárulnak a festményekről, azon művek születésének hátteréről, amelyek mellett bemutatják őket.
"A köztudatban egy őrült, hebehurgya ember képe él, aki igen gyorsan és spontán módon festett. Valóban gyorsan festett, ám rengeteget gondolkodott, készült, mielőtt az első ecsetvonást a vászonra vetette volna" - magyarázta Ann Dumas, a kiállítás kurátora, aki szerint a levelekből egy különc, megkínzott, de keményen dolgozó zseni képe bontakozik ki.
Amikor éles bírálatok érték a Krumplievők (1885) című festményét, van Gogh hatványozott energiával vetette bele magát a portréfestésbe: számtalan előtanulmányt készített a burgonyát kiásó nőkről és szénrajzokat az aratókról. A levelek felfedik, hogy mennyit kínlódott van Gogh a perspektívával, ám széttagolva a vásznat ráerősített huzalokkal képes volt villámgyorsan festeni.
Még az utolsó napokban is a levelek tanúsága szerint Vincent van Goghot jobban foglalkoztatta művészete, mint az életét megkeserítő "démonok". Halála előtt néhány nappal azt írja öccsének, hogy "teljes figyelmemet a vásznaknak szentelem". A Royal Academy adatai szerint egyébként életének utolsó 70 napja alatt Vincent van Gogh hetvennél több festményt festett. A kiállításon látható a befejezetlen levél is, amelyet a festő 1890. július 27-én írt testvérének, azon a napon, amikor szíven lőtte magát. Theo ceruzával a papírra firkantotta: "a levél, amely az öngyilkosság napján, július 27-én, azon a szörnyű napon kelt".
A brit műkritikusok meleg szavakkal méltatják a tárlatot, amely van Goghra, a festőre és művészetére, nem pedig elmebetegségére, öncsonkítására és erőszakos halálára összpontosít. "A koncepció zsenialitása abban rejlik, hogy a művész saját szavaival meséli el történetét, s így a kiállítás a valóságot mutatja be, nem pedig a képzeletünk szüleményét" - hangsúlyozta Richard Dorment, a The Daily Telegraph műkritikusa.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
