A határokon keresik az ellopott auschwitzi feliratot

2009. december 20. 14:28 MTI

A lengyel határőrök az ukrán és a fehérorosz határon - amelyek egyúttal az Európai Unió határai is - alaposabban ellenőrzik a kifelé menő árukat és személyes csomagokat, de szigorítást vezettek be a repülőtereken is.

Valószínűleg péntek hajnali fél négy és öt óra között szerelhették le a vasból készült Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) feliratot. A rendőrség nagy erőkkel kezdett nyomozni a tettesek kézre kerítésére. Az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum vezetése pénteken - ideiglenes jelleggel - másolattal pótolta az eredeti feliratot.

A német kormány a leghatározottabban elítélte az auschwitzi haláltábor feletti felirat ellopását. A történtek kapcsán mélységes megdöbbenésének adott hangot Németország és Lengyelország Berlinben tárgyaló külügyminisztere is. A kormány péntek este közzétett nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a tetteseket hamarosan kézre kerítik. Történelmi felelősségének teljes tudatában Németország támogatja az auschwitzi emlékhely biztonságos fenntartását - hangsúlyozta a többi között a német kormánynyilatkozat. Németország éppen a napokban jelentette be, hogy jelentős pénzösszeggel járul hozzá az auschwitzi emlékhely karbantartásához,

A véletlen egybeesése, hogy az Auschwitzból érkező hírekkel egy időben Berlinben tárgyalt Németország és Lengyelország külügyminisztere. A megbeszélések napirendjén a két ország közötti megbékéléssel összefüggő kérdések szerepeltek, különös tekintettel arra, hogy ez a megbékélés jelentősen felgyorsult az elmúlt időszakban. A német fővárosban tartott sajtóértekezletén Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az elkövetők kapcsán közönséges bűnözőkről beszélt. A lengyel diplomácia vezetője reményének adott hangot, hogy a tetteseket mielőbb kézre kerítik. Guido Westerwelle német külügyminiszter szégyenletes tettről beszélt.

A Nemzetközi Auschwitz Bizottság Berlinben közzétett nyilatkozatában annak a reménynek adott hangot, hogy az egykori náci haláltábor felszabadulásának 2010. január 27-i évfordulójáig a biztonsági intézkedéseket sikerül a szükséges mértékben erősíteni. A hírhedt náci feliratot mindenképp meg kell találni - fogalmazott a bizottság, utalva arra, hogy az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) felirat önmagáért beszél. Különösen egy olyan időszakban, amikor mind kevesebb túlélő képes beszámolni az Auschwitzban történtekről- szögezte le a bizottság.

A hitleri rezsim egykori megsemmisítő tábora a legfontosabb jelképe az európai zsidóság tervezett kiirtásának. A Krakkó és Katowice között fekvő, 200 hektár kiterjedésű táborban 1,1 millió embert gyilkoltak meg a nácik. A haláltábor bejárata fölött az Arbeit macht frei felirat állt. Ez a szöveg Lorenz Diefenbach író 1873-ban kiadott regényét idézte, annak címét pervertálva. Az irodalmi mű hőse, egy szerencsejátékos és csaló ugyanis a rendszeres munka révén talál vissza az erény útjára.

A náci erőszakszervezet, az SS főnöke, Heinrich Himmler 1940. április 27-én adott parancsot koncentrációs tábor építésére a mai Oswiecim lengyel városka (akkori német nevén Auschwitz) közelében. Az első foglyok két hónappal később érkeztek a lágerbe. 1941 végén - a Szovjetunió elleni német hadjárat offenzív szakaszában - már több mint 22 ezren raboskodtak Auschwitzban, köztük 11 ezer szovjet hadifogoly. Módszeres legyilkolásuk Cyklon-B gáz felhasználásával 1941 szeptemberében kezdődött.

A náci rezsim vezetői az 1942 januárjában a berlini Wannsee egy tóparti villájában rendezett konferencián határozták el a zsidókérdés "végső megoldását", az európai zsidóság maradéktalan kiirtását. E határozat nyomán vált az auschwitzi tábor az ipari méretű tömeggyilkosság központi helyszínévé. A tábort és az életben maradt foglyokat szovjet csapatok szabadították fel 1945. január 27-én.