Szent Mártonra nem a halála miatt emlékezünk
2009. november 11. 08:02
Márton és az időjárás
Számtalan időjóslás is fűződik a naphoz: `Márton olykor fehér lovon jár` - tehát felkészülhetünk a havazásra; `ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál`, vagy `ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél`. Ezen kívül más időjárási megfigyelésekből a következő évi szőlő- és bortermésre próbáltak következtetni: ahogy Márton napján az ereszcsatornák zúgnak, úgy zörögnek majd a prések jövőre. Ahány csepp eső hull a szőlőtőkére, olyan sok szőlő lesz rajta ősszel. Szlovéniában, Bela Krajinab és Dolensko vidékén Márton napján a gazda meghívta az ismerősöket és a barátokat a szőlőhegyre. Az ünnepi vacsora elfogyasztása után az asztalon egy kancsó bort és poharakat hagytak, hogy az arra járó lelkek is részesülhessenek a Márton-napi lakomából.
Zavrc-ben a Márton-napi vacsora maradékát az asztalon hagyták, hogy a következő évben is sok termés legyen. Bela Krajinában Márton napján a papot is felhívták a hegyre, és végigkóstoltatták vele az összes hordót. A bor megkeresztelését a gazda végezte el, az ünnepi beszéd után a vendégek állva kóstolták meg az újbort.
E naphoz számos időjárási megfigyelés is kapcsolódott: ha a szőlő levele Márton napján még zöld, akkor enyhe télre lehet számítani. Ha esik az eső, akkor a következő évben szűk termés és kevés bor lesz. A Lendva-vidéki (Szlovénia) magyarok körében az 1990-es évektől szlovén hatásra terjedt el a Márton-napi borkeresztelés szokása, amikor a mártonozó csoport (püspök, ministránsok, zenészek) végigjárja a szőlőhegyeket és egy tréfás miseparafrázis keretében a mustot megkereszteli, borrá változtatja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
