Aki a legtöbb artézi kutat fúrta az Alföldön

2009. szeptember 20. 21:29 MTI

Zsigmondy Béla 1848-ban született Pesten. Tanulmányait 1858-ban kezdte meg a pesti evangélikus főgimnáziumban, 1870-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a zürichi egyetemen. Hazatérése után nagybátyjával, Zsigmondy Vilmos bányamérnökkel artézi kutak fúrásába kezdtek.

1880-ban Hódmezővásárhely volt az első város, amely artézi kutat fúratott magának, később a példát több alföldi város - Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes - követte - vázolta a gépészmérnök életútját avatóbeszédében Dobos Irma aranydiplomás geológus.

Zsigmondy Béla elismert tekintéllyé vált a talajfúrások terén, ő oldotta meg az 500 méternél mélyebb fúrások technikai problémáit. Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor és az Országház építésekor végzett talajvizsgálatokon is. 1894-től hídépítésekben is közreműködött, nevéhez fűződik többek között a Ferenc József híd - a mai Szabadság híd -, a Margit híd Margitszigetre vezető szárnyának és Erzsébet hídnak az alapozása. 1916-ban hunyt el a fővárosban.

A 103 éves szegedi Szent István téri víztorony hazánk első, még ma is működő ilyen jellegű vasbeton építménye. A három esztendeje uniós támogatással felújított téren, a torony körül kialakított mérnökpanteonban Magyar Ede városi építészmérnök, Pálfy Budinszky Endre és Tóth Mihály városi főmérnök, Korb Flóris építészmérnök, Zielinski Szilárd mérnök, a víztorony, valamint Feketeházy János, az első szegedi közúti híd tervezőjének szobra látható.