Katalán kincsek a Nemzeti Múzeumban
2009. szeptember 4. 15:36
Közös uralmat akartak a Mediterráneum felett
A kiállítás felidézi, hogy Magyarország és a nyugati Mediterráneum között napjainkig ritkák és esetlegesek voltak a kapcsolatok. A két térség népei egymás múltjáról, jelenéről, kultúrájáról rendkívül keveset tudnak, annak ellenére, hogy jelenleg ugyanazon közös európai politikai és kulturális egység tagjai.
Az első kapcsolatok az első ezredforduló éveiben körvonalazódtak, hiszen ekkor jött létre a magyar királyság, s a katalán grófságok is ebben az időszakban váltak függetlenné a karoling monarchiától. A Kárpát-medence birtokba vétele a 9. század végén a magyar törzsek évezredes vándorlásának utolsó állomása volt. Ezt követően több tucat hadjáratot vezettek a déli és nyugat-európai államok területére, s így jutottak el 942-ben Katalóniába is. A hadjárat főként Barcelonától északra fekvő területeket érintett, s Lerida ostromával fejeződött be.
Szintén közös kapocs a két ország között Gerbert d'Aurillac, azaz II. Szilveszter pápa mind a Szent Istváni Magyarország alapításának, mind a grófi Katalónia kulturális ragyogásának is tanúja és kivételes főszereplője volt. Gerbert ifjúként a katalóniai Vicben és Ripollban tanult, pápaként pedig koronát küldött az első magyar király, Szent István számára.
A 12. század második felétől aztán megnőtt a barcelonai grófi dinasztia nemzetközi politikai súlya, kiszélesítették nemzetközi kapcsolataikat, s ezáltal a magyar királyság szintjére emelkedett, amely a korabeli két legnagyobb birodalom – a Német-Római Császárság és a Bizánci Birodalom – között elterülő erős állam volt. Ettől kezdve a katalán királyok házasságpolitikája részben arra törekedett, hogy a távoli, nagy fontosságú uralkodó családokkal való házasságkötés révén tekintélyt és megbecsülést szerezzen.
A katalán-magyar történelmi kapcsolatok a középkor derekán, a 12-13. században voltak a legerősebbek. Imre király és Aragóniai Constancia hercegnő házassága (1198-1200) révén az infánsnő kíséretében katalán nemesek érkeztek Magyarországra. A királyi pár gyermeke volt III. László (1204-1205) magyar király. Feltevések szerint az ország előkelőinek jelölésére szolgáló báró (barones) szó a 13. század elején aragon közvetítéssel jelent meg és terjedt el Magyarországon. Ugyancsak aragon hatás érvényesülhetett az Aranybulla kiadásában is. Később a visszahatás is kimutatható, ugyanis az Aranybulla több ponton rokonságba hozható az 1278-as aragon kiváltságlevéllel (Privilegium Unionis).
Magyarországi Jolánta (II. András lánya) és I. Jakab király házassága (1235) a két ország uralkodóinak ambiciózus hatalmi törekvései jegyében jött létre. I. Jakab egy aragon-katalán hatalmi centrumot alkotott meg, amely Provance-tól Valenciáig terjedt. II. András célja egy Antiochiától Magyarországig terjedő területen létrehozandó birodalom volt, ennek jegyében indította szentföldi hadjáratát is. E két birodalom egyesíthette volna a mediterráneum nyugati és keleti medencéjének jelentős részét.
A két térség közötti kapcsolatok a 15. században erősödtek fel újból, amikor a konstanzi zsinat felhatalmazása alapján Zsigmond tárgyalásokat kezdeményezett XIII. Benedek pápával és legfőbb hívével, I. Ferdinánd aragon királlyal Perpignanban. A megegyezést rendjelek kölcsönös adományozásával kívánták elősegíteni: 1415 őszén Zsigmond és kísérete az aragóniai Kanna-rend, 1416-ban Ferdinánd, fiai és 30 aragon nemes a Zsigmond által alapított Sárkány-rend jelvényét kapta. Zsigmond tárgyalásai mindazonáltal csupán félsikerrel zárultak 1416 decemberében. Benedek nem mondott le a pápai trónról, de Ferdinánd pártfogását nem élvezhette többé.
Szintén közös pont volt, amikor 1476-ban megtartották Hunyadi Mátyás magyar király és Aragóniai Beatrix, a nápolyi trónt apjától, V. Alfonztól öröklő Aragóniai I. Ferdinánd (1458-1494) lányának esküvőjét. A katalán és a magyar dinasztia közötti utolsó találkozás a középkor alkonyán jött létre, olyan pillanatban, amikor Európában mélyreható változások mentek végbe. Ezen a harmadik frigyen keresztül szeretnénk bemutatni a két országban a 13. század óta végbement változásokat. Aragóniai Beatrix azonban úgy érkezett meg Magyarországra, hogy valószínűleg sohasem járt Katalóniában. Nagyapja, V. Alfonz uralma alá vonta a Földközi-tenger nyugati medencéjének terjedelmes részét, melynek következtében az aragón korona a 15. századi Európa egyik legnagyobb hatalmává vált.
A tárlat 2009. szeptember 5. – november 29-ig látogatható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
