Kiállítás a nácik árulóiról
2009. szeptember 3. 15:27 MTI
Az egykori náci német hadsereg hadbíróságain elítélteknek, civileknek és katonáknak állít emléket egy vándorkiállítás, amely szeptember elsején érkezett Bécsbe.
A náci ideológiát is jellemzi, hogy a Wehrmacht a háború hat éve alatt legkevesebb harmincezer polgári személyre és hadifogolyra, emellett húszezer katonára rótt ki halálbüntetést, leginkább szökés és árulás miatt - hangsúlyozták a szervezők a kiállítás megnyitóján. (Az első világháború alatt összehasonlíthatatlanul kevesebb, 48 halálos ítéletet hoztak a német haditörvényszékek.) Súlyos bűnnek számított a náci Harmadik Birodalom vezetőjén, Adolf Hitleren való gúnyolódás is vagy az, ha valaki fennhangon kétségeit hangoztatta a győzelmet illetően.
A Németországból érkező vándorkiállítás Ausztriában a helyi sajátosságokhoz igazítva mutatja be a hadbíróságok működését és bepillantást enged egyedi sorsokba, bírókéba és elítéltekébe egyaránt. A tárlat tizenöt dezertőr történetét mutatja be. Volt köztük olyan, aki vallási meggyőződése miatt tagadta meg a katonai szolgálatot, míg mások, mint a karintiai szlovén kisebbséghez tartozó testvérpár, Jurij és Franc Pasterk, partizánnak álltak. "Sohasem volt igazságos, ami akkor jogszerű volt" - írta a tárlat egyik védnöke, Christoph Schönborn bíboros a kiállítás címére - Ami akkor jogszerű volt - utalva.
A kiállítás egyik osztrák szervezője, a Nemzetiszocialista Bíróságok Áldozatainak Bizottsága a második világháború kezdetének hetvenedik évfordulóján teljes rehabilitációt követelt a Wehrmacht dezertőreinek. A szervezet arra törekszik, hogy Németországhoz hasonlóan Ausztriában is nyilvánítsák törvényi szinten, visszamenőleg semmisnek a Wehrmacht dezertőrökre kirótt ítéleteit.
A náci hadsereget otthagyó katonaszökevényekre félig-meddig ma is árulóként tekint a társadalom, s csak 2005-ben biztosítottak nekik kártérítés és társadalombiztosítási juttatások tekintetében az áldozatok többi csoportjával egyenlő jogokat - hangsúlyozza a bizottság. "Míg Németországban laktanyát neveztek el a Hitler elleni összeesküvőkről, gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredesről és társairól, Ausztriában ilyesmire nincs példa" - állapították meg.
A német parlament már 2002-ben rehabilitálta a Wehrmacht dezertőreit, s a szeptemberi választások előtti utolsó ülésén az árulás címén, vagyis az üldözött zsidók és más hadifoglyok segítése miatt elítéltek elleni ítéleteket is megsemmisíti.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
