Kis magyar szenthatározó
2009. július 14. 09:36 Kovács Olivér
Szent Antal tartja, Szent Kristóf viszi a kisdedet
Jézus alakja összetéveszthetetlen az ábrázolásokon. Többnyire a Szentháromság tagjaként, még gyakrabban megfeszítve szerepel – ezt akár meg is fordíthatjuk, vagyis ha keresztre feszített alak ábrázolásával találkozunk, az csupán Jézus lehet (kivéve persze a két lator megjelenítését, őket azonban csak Jézussal együtt ábrázolják).
Bár több magyar férfiszentünk akad, még imponáló lovagkirály is Szent László személyében, a magyarországi köztéri szentábrázolások örökös bajnoka egy cseh férfiú, Nepomuki Szent János, akiről összesen 210 védett szobor szerepel a műemlékem.hu adatbázisában. Népszerűségét több tényezőnek köszönheti: jókor, 1729-ben avatták szentté, amikor Magyarországon egyre több keresztet, szobrot emeltek, ráadásul praktikus szent, az úton, vízen járókat (vagyis a hajósokat, halászokat, vízi molnárokat) védi.
Maga is a vízben adta vissza lelkét teremtőjének: miután IV. Vencel cseh király gyóntatójaként nem volt hajlandó a gyónási titok alá eső dolgokról vallani a királynak, ráadásul egy apátválasztásnál a saját feje után ment, az uralkodó 1393-ban a Moldvába dobatta a renitens papot. Halálának helyét ma is tábla jelzi Prágában, Csehország védőszentje, a gyónási titok mártírja. Könnyen felismerhető, hiszen általában utak, hidak környékén áll a szobra. Karjában feszületet (és sosem kisdedet!) tart, a kereszten gyakran korpusz is található.
A kisded Jézust több szenttel együtt is szerepelhet. Gyakran Páduai Szent Antal, a szegények, elesettek védőszentje öleli a gyermeket: az Ágoston-rendi szerzetesből ferencessé vált egyháztanító jelképei még a kenyér, a könyv és a liliom is. Ha a gyermek Jézus nem a szobor karjában van, hanem a vállán ül, akkor a kompozíció Szent Kristófot ábrázolja, aki a hagyomány szerint az őt próbára tevő, gyermekként megjelenő Jézust a vállán átvitte egy folyó gázlóján. Szintén könnyen azonosítható Szent Péter, hiszen jelképe a kulcs – amely a Mennyország ajtaját nyitja.
Képgaléria a műemlékem.hu cikkében
Támogasd a 
szerkesztőségét!
