Bemutatják a szecesszió elfeledett művészét
2009. július 6. 14:22 MTI
A bécsi szecesszió elfeledett művésze, Josef Maria Auchentaller munkásságát mutatja be a bécsi Ludwig Múzeum kiállítása, amelyen mintegy háromszáz festményt, grafikát, plakátot, vázlatot, ékszert és archív fotót tekinthetnek meg az érdeklődők.
A maga korában sikeres és elismert Auchentallert az utókor kevéssé ismeri. Művei leginkább a nagyközönség elől elzárt magángyűjteményekben lelhetők fel, s életművét még mindig csak részben azonosították. A szeptember 21-ig nyitva tartó kiállítás azonban széles merítést nyújt a sokoldalú művész életművéből.
Josef Maria Auchentaller 1865-ben született; a bécsi művészeti akadémián folytatott tanulmányai után Münchenben dolgozott, ottani tartózkodása alatt grafikákat készített a Jugend (Fiatalság) című művészeti folyóirat számára - a lap neve után kapta németországi elnevezését (Jugendstil) a szecessziós stílus.
Bécsbe visszatérve csatlakozott az ottani szecessziós mozgalomhoz, nem sokkal annak megalapítása után. Tevékeny szerepet játszott a művészcsoport több kiállításának szervezésében és művei rendszeresen megjelentek a csoport híres folyóiratában, a Ver Sacrumban. Ő tervezte a nagy hírű hetedik szecessziós kiállítás plakátját és katalógusának borítóját is. Ezen a tárlaton mutatták be Gustav Klimtnek a Bécsi Egyetem számára készített első nagyméretű festményét, a Filozófiát. Az azóta megsemmisült képek az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb művészeti botrányát idézték elő szokatlan ábrázolásmódjukkal.
Ma is látható a bécsi Szecesszió Házában Klimt híres Beethoven-fríze, megsemmisültek viszont azok a falfestmények, amelyeket Auchentaller készített a Beethoven-kiállításra. A Ludvig Múzeum kiállítása korabeli fotók segítségével ezeket is bemutatja. Auchentaller az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb ékszerkészítő vállalkozásának alapítója, Georg Adam Scheid lányát vette feleségül, s közeli rokonságban és barátságban állt a Thonet-családdal is. Családtagjait számtalan portrén, de plakátokon is megörökítette. Sok ékszert tervezett a Scheid-vállalatnak, amelynek több országban, köztük Magyarországon is volt telephelye - a kiállításon látható képek egyike éppen a budapesti üzemét ábrázolja.
Sikerei ellenére Auchentaller Bécsben anyagi gondokkal küszködött, ezért felesége az 1900-as évek elején panziót építtetett az olaszországi Gradóban. A vállalkozás gyümölcsözőnek bizonyult, a szálló a bécsi nagypolgárság egyik kedvelt üdülőhelye lett. Auchentaller ezután fokozatosan elszakadt a bécsi művészvilágtól és Grado lett művei egyik leggyakoribb témája.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
